Ézsaiás 16
Hungarian New Translation
Móáb népe Júdában talál menedékre
16 Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére!
2 Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez hasonlítanak Móáb leányai az Arnón gázlóinál.
3 Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést! Tedd árnyékodat fényes délben olyanná, mint az éjszaka! Rejtsd el az elűzötteket, ne jelentsd föl a bujdosókat!
4 Hadd lakjanak nálad az elűzött móábiak! Légy rejtekhelyük, ha jön a pusztító! Mert vége lesz az erőszaknak, megszűnik a pusztítás, eltűnnek az ország eltiprói.
5 Kegyelem által készül egy trón. Megingathatatlanul ül azon Dávid sátorában a bíró, aki törődik a joggal, és szorgalmazza az igazságot.
6 Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, fennhéjázó, dölyfös és öntelt, üres hencegő.
7 Ezért jajgatni fog egyik móábi a másikért, mindenki jajgatni fog. Nyögni fogtok összetörten Kír-Hareszet aszú szőlőjéért,
8 mert elhervadtak Hesbón szőlőhegyei, Szibmá szőlőtőkéi. A nép urai lemetszették vesszőit, pedig Jazérig értek, befutották a pusztaságot. Hajtásai szétágaztak, a tengeren túlra nyúltak.
9 Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit, ahogyan sirattam Jazért. Elárasztlak könnyeimmel, Hesbón és Elálé, mert szüretedről és aratásodról elmaradt a kurjantás.
10 Odalett az öröm és vigadozás a szőlőskertben, nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak. Nem tapos bort sajtókban a taposó, a kurjantást megszüntetem.
11 Ezért, mint a citera, zeng a bensőm Móábért, a keblem Kír-Hereszért.
12 És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit.
13 Ezt az igét mondta az Úr Móábról már régen.
14 De most így szól az Úr: Három esztendőn belül, a bérlők éveihez hasonlóan, megalázzák Móáb előkelőit és egész nagy tömegét, még a maradéka is kevés, kicsiny és erőtlen lesz.
Ézsaiás 16
Hungarian Károli
16 Küldjétek a föld Urának bárányát Szelából a pusztán át Sion leányának hegyére.
2 Mert mint a bujdosó madár szétszórt fészek körül, olyanok lõnek Moáb leányai az Arnon gázlóin:
3 Adj tanácsot, tarts ítéletet; tegyed árnyékodat délben olyanná, mint az éjszaka, rejtsd el a kiûzötteket, [és] a bujdosót ne add ki!
4 Lakozzanak benned menekültjeim, [és] Moábnak te légy oltalom a pusztító ellen! Mert vége a nyomorgatónak, megszünt a pusztítás, és elfogytak a földrõl a tapodók.
5 És [Isten] kegyelme megerõsített egy ülõszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában egy bíró, jogosság keresõje, igazság ismerõje.
6 Hallottuk volt Moáb kevélységét, a felettébb kevélyét, gõgjét, kevélységét, dühét, [és] üres kérkedését.
7 Ezért jajgatni fog Moáb Moábért, minden jajgatni fog, és nyögtök Kir- Háresethnek romjain egészen megtörve.
8 Mert Hesbon földei elhervadának, és Sibma szõlõjének drága vesszõit a népek fejedelmei levágták. Jáézerig értek azok, a pusztát bejárták, kacsai szétterjedtek, [és] a tengeren túlnyúltak.
9 Ezért siratom Jáézer siralmával Sibma szõlõjét, megnedvesítlek könyeimmel Hesbon és Eleálé, mert szüretedrõl és aratásodról a víg éneklés elmaradt.
10 Elvétetett a vígság és öröm a kertbõl, és a szõlõkben nem vígadnak [és] nem kiáltanak, bort sajtókban nem nyom a bornyomó, véget vetettem a víg éneklésnek.
11 Ezért bensõm Moábért, mint a czitera sír, és szívem Kir-Heresért!
12 És lesz, hogy meg fog tetszeni, hogy Moáb a magaslaton elfáradt, és hogy templomába megy imádkozni, de nem mehet!
13 Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felõl már régen.
14 És most szól az Úr, mondván: Három esztendõ alatt, melyek, mint napszámos esztendõi, megaláztatik Moáb dicsõsége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erõtelen lészen.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society