Add parallel Print Page Options

Isten hazahozza népét

54 „Ujjongj, te meddő!
    Ujjongva kiálts és énekelj,
    aki nem szültél!
Mert több fia lesz az elhagyott asszonynak,[a]
    mint annak, aki férjnél van.”
    — mondja az Örökkévaló.

„Szélesítsd ki sátorhelyed,
    bátran terjeszd ki hajlékod határait,
    ne félj!
Sátraid köteleit nyújtsd meg,
    cövekeit verd le jó erősen,
    mert terjeszkedni fogsz jobbra is, balra is!
Utódaid öröklik a nemzeteket,
    és újjáépítik a lerombolt városokat.

Ne félj, mert nem fogsz csalódni,
    és senki sem gyaláz többé!
Sőt, elfelejted ifjúságod szégyenét is,
    nem gondolsz többé özvegységed gyalázatára.
Hiszen Alkotód a férjed,
    az Örökkévaló, a Seregek Ura!
Ő a Megváltód,[b] Izráel Szentje,
    az Egész Föld Istene!”
    — ezt mondja Megváltód, az Örökkévaló.

Mert az Örökkévaló visszahív magához,
    mint elhagyott és kesergő asszonyt a férje.
Mint a magányos asszonynak,
    akit még fiatalon elküldött a férje,
    azt mondja neked Istened:
„Röpke pillanatra elhagytalak, igaz,
    de nagy irgalommal ismét magamhoz gyűjtelek!
Mivel megharagudtam rád nagyon,
    egy szempillantásig eltakartam előled arcomat,
de örök szeretettel könyörülök rajtad!

Mert úgy van ez, mint Nóé napjaiban:
    ahogy akkor megesküdtem,
    hogy Nóé özönvize többé nem borítja el a földet,
úgy esküszöm most is,
    hogy rád többé nem haragszom,
    és nem büntetlek tovább.
10 Hiszen még a hegyek sem maradnak örökké a helyükön,
    s a dombok is meginognak,
de hűséges szeretetem irántad örökké megmarad,
    békességem szövetsége meg nem inog!”
    — mondja az Örökkévaló, aki rajtad megkönyörült.

11 „Te szegény város, akit viharok szaggattak,
    de senki sem vigasztalt!
    Nézd, én újjáépítelek!
Zafírokból készítem alapjaidat,
    drágakövekre építem falaidat,
12 rubinokkal ékesítem bástyáidat,
    gránátkővel kapuidat,
drágakövekből készítem
    körös-körül falaidat.
13 Fiaid mindannyian az Örökkévaló tanítványai lesznek,
    és békességük örökre bőséges marad.
14 Gyökeret versz az igazságban,
    és megerősödsz benne rendíthetetlenül.
Távol marad tőled minden pusztítás és romlás,
    gondolnod sem kell vele.
Közeledbe sem jön a rettegés,
    nem kell félned tőle.
15 Nézd! Ellenségeid összefognak ellened,
    de akaratom ellenére.
Akik ellened támadnak,
    elpusztulnak általad!

16 Nézd! Én teremtettem a kovácsot,
    aki parazsat szít,
és fegyvert kovácsol,
    céljának megfelelőt.
Így teremtettem a pusztítót is,
    hogy pusztítson.
17 De az ellened készült fegyverek
    mind kudarcot vallanak.
Az ellened szóló vádaskodásokat
    mind meghazudtolod.
Mert ez az Örökkévaló szolgáinak öröksége,
    hogy magam szolgáltatok nekik igazságot!”[c]
    — mondja az Örökkévaló.

Footnotes

  1. Ézsaiás 54:1 elhagyott asszonynak Az eredeti szövegben ez úgy hangzik, mint az „elpusztított” szó. Tehát a kifejezés valószínűleg azt jelenti: „Jeruzsálem, az elpusztított város”.
  2. Ézsaiás 54:5 Megváltó Az ókori Izráelben így nevezték azt a férfit, aki meghalt rokonának családjára gondot viselt, védelmezte őket, vagy rokonait kiváltotta az adós-rabszolgaságból. Lásd Ruth 3:2.
  3. Ézsaiás 54:17 hogy… igazságot Vagy: „én adok nekik győzelmet”.

54  Ujjongj te meddõ, ki nem szûltél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajudtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr.

Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erõsítsd meg szegeidet.

Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek.

Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenérõl elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.

Mert férjed a te Teremtõd, seregeknek Ura az Õ neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.

Mert mint elhagyott és fájó lelkû asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened:

Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyûjtlek;

Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig elõled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.

Mert [úgy lesz] ez nékem, [mint] a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek.

10 Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tõled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülõ Urad.

11 Oh te szegény, szélvésztõl hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak.

12 Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekbõl, és egész határodat drágakövekbõl;

13 És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.

14 Igazság által leszel erõs, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.

15 És ha összegyûlvén összegyûlnek, ez nem én tõlem lesz! A ki ellened összegyûl, elesik általad.

16 Ímé, én teremtettem a kovácsot, a ki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre!

17 Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az õ igazságuk, mely tõlem van, így szól az Úr.