Add parallel Print Page Options

Miért lett vérpiros a ruhád?

63 Ki ez, aki Bocrából, Edomból[a] jön
    vérvörös ruhában?
Milyen fenséges és dicső a megjelenése,
    milyen erőteljes a lépése!

— „Én vagyok az, aki igazat szólok,
    és van erőm a szabadításra!”

— „Miért vérpiros a ruhád,
    mint a szőlőtaposóké?”

— „Mert a szőlőt tapostam,[b]
    de senki sem segített, egyedül voltam.
Széttapostam a nemzeteket haragomban,
    összetörtem őket felindulásomban.
Vérük fröccsent a ruhámra,
    egész öltözetem vérpirosra festette.
Mert elszántam magam a bosszúállásra,
    és eljött a megváltás esztendeje.
Kerestem valakit, de nem segített senki,
    csodálkoztam, hogy nem akadt segítőm.
Ezért karom segített engem,
    és felindulásom volt a segítségem.
Széttapostam hát a nemzeteket haragomban,
    összetörtem őket indulatomban,
    s vérüket a földre ontottam.”

Hol van, aki minket áthozott a tengeren?

Magasztalom az Örökkévalót,
    és hűséges szeretetét!
Dicsérem őt Izráel iránti jóságáért,
    mindazért, amit velünk tett,
    irgalmáért és hűségéért.
Mert azt mondta nekünk:
    „Bizony, ők az én népem,
fiaim, akikben nem csalódom!”
    Ezért szabadította ki őket az Örökkévaló
minden szorult helyzetből.

Bizony, az Örökkévaló is részt vett minden szenvedésükben,
    és jelenlétének angyala megszabadította őket.
Szeretetében és könyörületében megváltotta,
    fölkarolta és hordozta őket régtől fogva.
10 Ők mégis lázadoztak ellene,
    Szent Szellemét szomorították.
Ezért ő is ellenségükké lett,
    sőt, harcolt ellenük.

11 Akkor népe visszaemlékezett a régi időkre,
    és Mózesre, az Örökkévaló szolgájára,
    s azt kérdezték:
„Hol van, aki nyájának pásztorával
    átvitte őket a tengeren?
Hol van, aki Szent Szellemét adta,
    hogy közöttük lakozzon?
12 Aki dicsőséges hatalmával
    vezette Mózest, jobb kezénél fogva,
s ketté választotta a tenger vizét,
    hogy örök hírnevet szerezzen magának.
13 Aki úgy vezette népét a mélységen keresztül,
    oly simán, mint lovat a pusztán,
    hogy lépteik meg sem botlottak.
14 Megpihentette őket az Örökkévaló Szelleme,
    mint pásztor a nyáját, mikor a völgybe vezeti.
Bizony, így vezetted népedet, Uram,
    hogy magadnak dicső nevet szerezz!”

Könyörgés szabadulásért

15 Kérlek, tekints le a mennyből,
    nézz ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről!
Hová lett irántunk való féltő szereteted[c]
    és hatalmad?
Könyörületességed és irgalmad
    miért vontad meg tőlünk?
16 Hiszen te vagy Édesapánk, Örökkévaló!
    Nem Ábrahám, nem is Izráel,
    hanem te, Örökkévaló, te vagy Atyánk!
Öröktől fogva Megváltónk vagy — ez a neved!
17 Miért hagytad hát,
    hogy letérjünk utadról, Örökkévaló?
Miért keményítetted meg szívünket,
    s hogy ne féljünk téged?
Fordulj vissza hozzánk, szolgáidhoz,
    néped törzseihez, örökségedhez!
18 Szent néped csak rövid ideig használhatta,
    s most ellenségeid taposták szentélyedet!
19 Olyanok lettünk,
    mintha nem is uralkodtál volna rajtunk soha,
    mintha nem is nevedet viselnénk!

Footnotes

  1. Ézsaiás 63:1 Bocrából, Edomból Az Izráeltől keletre fekvő Edom országának Bocra volt a fővárosa.
  2. Ézsaiás 63:3 tapostam Az ókorban a szüret idején a szőlőt nem szőlőprésbe tették, hogy a mustot kinyerjék belőle, hanem kőbe vájt medencében mezítlábas szőlőtaposók taposták össze — eközben a vörös szőlő leve rájuk is fröccsent.
  3. Ézsaiás 63:15 féltő szeretete Az eredetiben egyetlen szó, amely valamilyen erős felindulást jelent: szeretet, gyűlölet, harag, féltékenység, stb. egyaránt lehet.