Add parallel Print Page Options

És lõn, hogy a mikor Sámuel megvénhedett, az õ fiait tevé bírákká Izráel felett.

Elsõszülött fiának pedig Joel volt a neve és a másodiknak Abia, kik Beérsebában bíráskodtak.

De fiai nem járának az õ útjain, hanem a telhetetlenség után indulának, és ajándékot fogadának el, és elfordíták az igaz ítéletet.

Összegyûlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.

És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél [szokás].

Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz.

És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök.

Mindama cselekedetek szerint, a melyeket véghez vittek attól a naptól kezdve, a melyen kihoztam õket Égyiptomból, egészen a mai napig (hogy elhagytak engem, és idegen isteneknek szolgáltak): veled is a szerint cselekesznek.

Most azért hallgass szavukra; mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, a ki uralkodni fog felettök.

10 És Sámuel megmondá az Úrnak minden beszédeit a népnek, mely tõle királyt kért.

11 És monda: A királynak, a ki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma: fiaitokat elveszi és szekér vezetõivé és lovasaivá teszi õket, és szekere elõtt futnak.

12 Ezredesekké teendi õket, és hadnagyokká ötven ember felett; velök szántatja meg barázdáit, és velök végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harczi szekereihez az eszközöket.

13 Leányaitokat pedig elviszi kenõcskészítõknek, szakácsnéknak és sütõknek.

14 Elveszi legjobb szántóföldeiteket, szõlõhegyeiteket és olajfás kerteiteket, és szolgáinak adja.

15 Veteményeiteket és szõlõiteket megdézsmálja, és fõbb embereinek és szolgáinak adja.

16 Elveszi szolgáitokat, szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti azokkal.

17 Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki.

18 És panaszkodni fogtok annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog meghallgatni akkor titeket.

19 A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és mondának: Nem! hanem király legyen felettünk.

20 És mi is úgy legyünk, mint a többi népek, hogy királyunk ítéljen minket is, és elõttünk járjon, és vezesse a mi harczainkat.

21 És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az Úrnak.

22 És monda az Úr Sámuelnek: Hallgass szavokra, és adj nékik királyt. És Sámuel monda Izráel férfiainak: Menjetek el haza, ki-ki az õ városába.

Izráel népe királyt kíván

Amikor Sámuel megöregedett, a saját fiait tette meg bíráknak Izráel népe fölött. Elsőszülött fiát Jóelnek, második fiát Abijjának hívták. Ők Beérsebában bíráskodtak, de nem követték apjuk példáját, hanem a maguk hasznát keresték, elfogadták a megvesztegetést, és igazságtalan ítéleteket hoztak.

Emiatt Izráel vezetői összegyűltek, és felkeresték Sámuelt Rámában. Ezt mondták neki: „Sámuel, te már megöregedtél, de fiaid nem követik a példádat. Ezért tégy valakit királlyá, hogy vezessen bennünket, ahogy ez más nemzetekben is szokás.”

Sámuel azonban nagyon rosszallotta ezt a kérést, és imádkozott az Örökkévalóhoz, aki ezt válaszolta: „Sámuel, tedd meg, amit a nép kér tőled! Nem téged, hanem engem utasítottak el[a], hogy ne legyek többé a királyuk. Ugyanúgy cselekszenek veled is, ahogy velem szemben viselkednek mind a mai napig. Amióta kihoztam őket Egyiptomból, mindig elfordulnak tőlem, és más isteneket imádnak. Most hát tedd meg, amit kívánnak tőled, de előbb nyomatékosan figyelmeztesd őket arra, hogy a királyuk milyen módon fog uralkodni rajtuk.”

10 Sámuel az Örökkévaló minden szavát kihirdette a népnek, amely királyt kért[b]. 11 Ezt mondta nekik: „Tudjátok meg hát, hogy a király, akit kívántok, ilyen módon fog uralkodni fölöttetek: fiaitokat a saját szolgálatára rendeli, és katonai szolgálatra osztja be. Némelyeket a harci szekerei és a hozzájuk tartozó lovak mellé rendel, másokat meg testőrszolgálatra, hogy a király harci kocsiját gyalog kísérjék.

12 Fiaitokat nevezi ki seregébe tiszteknek: ötven, vagy ezer katona kapitányává teszi őket.

Fiaitok fogják a király földjeit szántani és termését aratni. A király fiaitokkal fogja elkészíttetni a harci szekereket, mindenféle fegyvert és a harci szekerek fölszerelését.

13 Leányaitok is a királyt fogják szolgálni: egyesek illatszereket készítenek a számára, mások szakácsok lesznek a konyháján, vagy a kenyerét fogják sütni.

14 A király elveszi tőletek a legjobb szántóföldjeiteket, szőlőskertjeiteket, olajfa-ligeteiteket, és jutalmul udvari szolgáinak és tisztségviselőinek adja.

15 Tizedet szed tőletek a gabonaföldek és szőlőskertek terméséből, és abból fizeti majd udvari szolgáit és tisztségviselőit. 16 Saját szolgálatára rendeli szolgáitokat és szolgálólányaitokat. Elveszi legjobb marháitokat[c] és szamaraitokat. 17 Nyájaitokból is tizedet fog szedni.

Ti magatok is a király szolgáivá lesztek, 18 és majd keservesen panaszkodtok királyotok miatt, akit választottatok magatoknak, de az Örökkévaló akkor már nem hallgat rátok.”

19 A nép azonban nem törődött azzal, amit Sámuel mondott, és ezt felelték: „Mégis királyt akarunk, aki uralkodjon fölöttünk! 20 Olyanok akarunk lenni, mint a többi nemzet! Ő vezessen bennünket, ő járjon előttünk a harcban, és vezesse seregünket a háborúban!”

21 Sámuel meghallgatta, amit a nép mondott, azután az Örökkévaló elé tárta, 22 aki ezt felelte neki: „Tedd meg, amit kérnek tőled: adj nekik királyt!”

Azután Sámuel ezt mondta a népnek: „Most pedig menjetek haza.”

Footnotes

  1. 1 Sámuel 8:7 Nem… el Ugyanis eddig Sámuel volt Izráel bírája, vagyis felelős vezetője. Mivel pedig ő Isten prófétája volt, rajta keresztül valójában Isten vezetése és akarata érvényesült.
  2. 1 Sámuel 8:10 kért Szójáték és valószínű utalás arra, hogy első királyát a nép kérte magának. A héberben a „Saul” szó azt jelenti: „akit kértek/kívántak”.
  3. 1 Sámuel 8:16 marháitokat Ez ókori görög (LXX) fordításból van, a masszoréta héber szövegben e helyett „ifjaitokat” szerepel.