Add parallel Print Page Options

Jeruzsálem és a Templom pusztulása

13 Nebukadneccar király hűségesküre kényszerítette Cidkijját, aki megesküdött az Örökkévalóra, hogy hűséges marad Babilónia királyához. Cidkijjá azonban megszegte esküjét, fellázadt Nebukadneccar ellen, makacskodott, megkeményítette szívét és nem akart visszatérni az Örökkévalóhoz, Izráel Istenéhez.

14 Ugyanakkor a papok vezetői és a nép vezetői egyre jobban elfordultak Istentől. A nem izráeli népek utálatos szokásai szerint vétkeztek az Örökkévaló ellen, és még az Örökkévaló házát is beszennyezték ezekkel a dolgokkal, pedig ezt a házat maga az Örökkévaló szentelte meg Jeruzsálemben. 15 Őseik Istene, az Örökkévaló újra meg újra üzent nekik prófétái által, hogy figyelmeztesse őket, mert szerette volna megkímélni népét és az Örökkévaló házát. 16 De azok kigúnyolták Isten követeit, visszautasították az Örökkévaló üzeneteit, és csúfot űztek prófétáiból. Végül az Örökkévaló annyira megharagudott népére, hogy haragját semmi sem tudta megállítani többé.

17 Ezért az Örökkévaló felindította[a] Babilon királyát Júda és Jeruzsálem ellen, és mindenkit a kezébe adott. Babilon királya pedig nem kímélt meg senkit. A fiatal férfiakat fegyverrel vágatta le még a Templomban is. Válogatás nélkül megölt mindenkit: fiatal férfiakat és leányokat éppen úgy, mint időseket és egészen öregeket. 18 Isten házából elvitt minden felszerelést és az Örökkévaló házának összes kincsét. Elrabolta Júda királyától és a főemberektől az összes kincsüket és vagyonukat, és mindezeket Babilonba vitte.

19 Azután felgyújtotta Isten házát, lerombolta Jeruzsálem falait, felégette Júda királyának palotáját, főembereinek házait, és minden értékes tárgyat elpusztított. 20 Akik mégis életben maradtak, azokat fogságba hurcolta Babilóniába, ahol Babilon királyát és annak fiait szolgálták egészen addig, amíg a Perzsa Birodalom Babilónia helyére nem lépett. 21 Így teljesedett be az Örökkévaló szava, amelyet Jeremiás próféta által mondott: „Amíg le nem telnek a szombati nyugalom[b] évei, a föld élvezni fogja nyugalmát, ezért lakatlan pusztaság lesz hetven évig.”

Read full chapter

Footnotes

  1. 2 Krónika 36:17 A 17–21 versekben leírt babilóniai támadás és Jeruzsálem teljes pusztulása Kr.e. 586-ban történt.
  2. 2 Krónika 36:21 szombati nyugalom A Törvény szerint a termőföldet minden hetedik évben pihenni kellett volna hagyni. Lásd 3Móz 25:1–7. Mivel Izráel népe ezt elmulasztotta, a „pihenő-éveket” a babilóniai száműzetés ideje alatt kapta meg a föld. Lásd 3Móz 26:34; Jer 25:11; 29:10.

13 Sõt még Nabukodonozor király ellen is pártot ütött, a ki õt az Isten [nevére] megesküdtette vala, s makacscsá és önfejûvé lett, a helyett, hogy megtért volna az Úrhoz, Izráel Istenéhez.

14 Sõt még a papok fejedelmei és a nép is, mindnyájan szaporították a bûnt a pogányok minden undokságai szerint, és megfertõztették az Úr házát, a melyet megszentelt vala Jeruzsálemben.

15 És az Úr, az õ atyáiknak Istene elküldé hozzájok követeit jó idején, mert kedvez vala az õ népének és az õ lakhelyének.

16 De õk az Isten követeit kigúnyolták, az õ beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt ûztek; míglen az Úrnak haragja felgerjede az õ népe ellen, s többé nem vala segítség.

17 És reájok hozá a Káldeusok királyát, a ki fegyverrel ölé meg ifjaikat az õ szent hajlékukban, s nem kedveze sem az ifjaknak és szûzeknek, sem a vén és elaggott embereknek, mindnyájokat kezébe adá.

18 És az Isten házának mindenféle edényeit, nagyokat, kicsinyeket, és az Úr házának kincseit, s a királynak és az õ vezéreinek kincseit, mindezeket Babilóniába viteté.

19 Az Isten házát meggyújták, Jeruzsálem kõfalait lerontották, palotáit mind elégeték tûzzel, és minden drágaságait elpusztították.

20 És a kik a fegyver elõl megmenekültek, azokat elhurczolta Babilóniába, és néki és fiainak szolgáivá lettek mindaddig, míg a persiai birodalom fel nem támadott;

21 Hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által [mondott] beszéde, míg lerójja a föld az õ szombatjait, mert az elpusztulás egész ideje alatt nyugovék, hogy betelnének a hetven esztendõk.

Read full chapter

Ugyanakkor Jeruzsálemben a káldeus sereg fölégette a királyi palotát és a többi házakat, a város kőfalát pedig lerombolta. Akik még élve maradtak a városban, meg akik már korábban az ostromló sereghez szöktek, azokat Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka fogságba hurcolta Babilóniába. 10 Ugyanakkor meghagyott Júda földjén némelyeket a szegény közemberek közül, akiknek semmiféle tulajdonuk nem volt. Sőt, ezeknek szőlőket és szántóföldeket adományozott.

Read full chapter

A király házát pedig és a nép házait felgyújták a Káldeusok tûzzel, és Jeruzsálem kõfalait leronták.

A nép többi részét pedig, a mely a városban maradt vala: és a szökevényeket, a kik hozzá szöktek vala, a nép többi részét, a még megmaradottakat elvivé Nabuzáradán, a poroszlók feje, Babilonba.

10 A nép szegényeit pedig, a kiknek semmijök sem vala, ott hagyá Nabuzáradán, a poroszlók feje, Júda földében, és ada nékik szõlõket és szántóföldeket azon a napon.

Read full chapter

Jeruzsálem és a Templom lerombolása(A)

12 Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának 19. évében[a], az 5. hónap 10. napján seregével együtt bevonult Jeruzsálembe Nebuzaradán, Babilónia királyának testőrparancsnoka. 13 Felgyújtotta az Örökkévaló Templomát, a királyi palotát, a város lakóházait és minden egyéb jelentős épületet. 14 A káldeus sereg körös-körül lerombolta a várfalakat is.

15 Azután Nebuzaradán száműzetésbe hurcolta azokat, akik már korábban, az ostrom ideje alatt kiszöktek a városból, és megadták magukat, meg mindazokat, akik Jeruzsálemben életben maradtak. Ezek egy része a legszegényebbek közé tartozott,[b] más részük valamilyen mesterember volt. 16 Ugyanakkor Nebuzaradán a vidéki nincstelen lakosság egy részét is a lakóhelyükön hagyta, hogy műveljék a földeket, és gondozzák a szőlőket.

17 Jeruzsálemben a káldeusok összetörték és Babilóniába vitték a Templom előtti oszlopokat, a nagy medencét és a kisebb mosdó-medencék állványait. Mindezek bronzból készültek. 18 Elvitték a többi bronzeszközt is: a hamu kihordására szolgáló edényeket, az oltárhoz tartozó lapátokat, késeket, az áldozati állatok vérének felfogására szolgáló edényeket, a tömjénező tálakat, és a többi eszközt, amelyet a templomi szolgálatban használtak.

19 Hasonlóképpen elvitték az összes aranyból, illetve ezüstből készült templomi eszközt is: csészéket, parázs-tálakat, tömjénezőket, tálakat, serpenyőket, mécstartókat és kelyheket. 20 Azok a bronztárgyak, amelyeket még Salamon király készíttetett, mérhetetlen mennyiségű bronzot tartalmaztak.

Ezek a következők voltak: két oszlop, egy nagy medence, meg az alatta lévő tizenkét bika-szobor, amely a medencét tartotta. 21 Az üreges oszlopok magassága 18 könyök[c], kerületük 12 könyök, vastagságuk négyujjnyi volt. 22-23 Az oszlopfő is bronzból készült, 5 könyök magas volt, hálózatos díszítés borította, amelyen körös-körül 100 gránátalma formájú dísz függött. Ezekből szemből nézve azonban csak 96 volt látható. A két oszlop teljesen egyforma volt.

24 Nebuzaradán elhurcolta Jeruzsálemből ezeket a vezetőket: Szerája főpapot, Cefanját, a helyettesét, a Templom három kapuőrét, 25 a katonák parancsnokát, a király hét tanácsosát, a hadsereg vezetőjének írnokát, aki a katonai összeírásért volt felelős, és még 60 közembert, akiket a városban talált. 26 Az egész fogolycsoportot Ribla városába vitte, és odaállította őket Babilónia királya elé — 27 aki Hamát vidékén halálra ítélte és kivégeztette valamennyit.

Így jutott fogságba és száműzetésbe Júda népe. 28 Azoknak a száma[d], akiket Nebukadneccar király száműzetésbe hurcolt, a következő:

uralkodásának 7. évében[e] 3 023 fő Júdából,

29 uralkodásának 18. évében[f] 832 fő Jeruzsálemből,

30 uralkodásának 23. évében[g] 745 fő Júdából — ez utóbbiakat Nebuzaradán hurcolta el.

Ez összesen 4 600 fő.

Read full chapter

Footnotes

  1. Jeremiás 52:12 Vagyis Kr.e. 587-ben.
  2. Jeremiás 52:15 Ezek… tartozott Ez a rész nem szerepel az ókori görög fordításban (LXX). Lehetséges, hogy a héber kézirat készítésekor véletlenül másolták ide a következő versből.
  3. Jeremiás 52:21 könyök Ókori hosszmérték, kb. 52 cm.
  4. Jeremiás 52:28 száma A kor szokásának megfelelően valószínűleg csak a felnőtt férfiakat vették számba.
  5. Jeremiás 52:28 Vagyis Kr.e. 598–597-ben.
  6. Jeremiás 52:29 Vagyis Kr.e. 588–587-ben.
  7. Jeremiás 52:30 Vagyis Kr.e. 582–581-ben.

12 Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendõ pedig a tizenkilenczedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, a ki áll vala a babiloni király elõtt, eljöve Jeruzsálembe.

13 És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tûzzel.

14 És Jeruzsálem egész kõfalát köröskörül lerontá a Káldeusok mindenféle serege, a kik a vitézek fejével valának.

15 A községnek szegényeibõl pedig és a többi nép közül, a kik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, a kik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje.

16 De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szõlõmûveseket és szántóvetõket.

17 A rézoszlopokat pedig, a melyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, a mely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba.

18 A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medenczéket, a tömjénezõket és a rézedényeket, a melyekkel szolgálnak vala, mind elvivék.

19 És a csészéket, a serpenyõket, a medenczéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezõket és a serlegeket, a mi arany, aranyban, a mi ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje.

20 Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, a melyek a talpak alatt valának, a melyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala.

21 És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolcz sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át köröskörül, vastagsága pedig négy ujjnyi, [és belõl] üres vala.

22 Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön köröskörül mind rézbõl valának, és ilyen a második oszlop, és [ilyenek] a gránátalmák is.

23 A gránátalma pedig kilenczvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül köröskörül.

24 Elvivé a vitézek feje Seráját is, a fõpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három õrizõjét.

25 És a városból elvive egy fõembert, a ki felügyelõjök vala a harczosoknak, és hetet ama férfiak közül, a kik állanak vala a király elõtt, a kik a városban találtatának, és a seregek fõíródeákját, a ki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, a kik a városban találtatának.

26 És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé õket a babiloni királyhoz Riblába.

27 És levágatá õket a babiloni király és megöleté õket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az õ földérõl.

28 Ennyi az a nép, a melyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendõben, háromezer és huszonhárom Júdabeli.

29 A Nabukodonozor tizennyolczadik esztendejében Jeruzsálembõl nyolczszáz és harminczkét lélek.

30 Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt Júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.

Read full chapter