2 Mózes 5
Hungarian Károli
5 Annakutána pedig elmenének Mózes és Áron és mondának a Faraónak: Ezt mondá az Úr, Izráelnek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet üljenek nékem a pusztában.
2 A Faraó pedig mondá: Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak, és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat és nem is bocsátom el Izráelt.
3 Õk pedig mondának: A héberek Istene megjelent nékünk; hadd mehessünk hát háromnapi útra a pusztába, hogy áldozhassunk az Úrnak a mi Istenünknek, hogy meg ne verjen minket döghalállal vagy fegyverrel.
4 Égyiptom királya pedig monda nékik: Mózes és Áron! miért vonjátok el a népet az õ munkáitól? menjetek dolgotokra.
5 Ezt is mondja vala a Faraó: Ímé a föld népe most sok, és ti elhagyatjátok velök az õ munkáikat.
6 Parancsolá azért a Faraó azon a napon a nép sarczoltatóinak és felvigyázóinak, mondván:
7 Ne adjatok többé polyvát a népnek a téglavetéshez mint ennekelõtte; hadd menjenek el õk magok és szedjenek magoknak polyvát.
8 De a tégla számát, mennyit ennekelõtte csináltak, vessétek ki rájok; azt le ne szállítsátok, mert restek õk és azért kiáltoznak, mondván: Menjünk el, áldozzunk a mi Istenünknek.
9 Nehezíttessék meg a szolgálat ezeken az embereken, hogy azzal legyen dolguk és ne hajtsanak hazug szóra.
10 Kimenének azért a nép sarczoltatói és felvigyázói és ezt mondák a népnek mondván: Ezt mondja a Faraó: Nem adok néktek polyvát.
11 Menjetek magatok, szedjetek magatoknak polyvát onnan, a hol találtok; mert semmi sem szállíttatik le szolgálatotokból.
12 És elszélede a nép egész Égyiptom földén, hogy tarlót szedjen polyva helyett.
13 A sarczoltatók pedig szorítják vala, mondván: Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát, mint akkor, a mikor polyva volt.
14 És verettetének az Izráel fiai közül való felvigyázók, a kiket a Faraó sarczoltatói rendeltek vala föléjök, mondván: Miért nem végeztétek el a rátok vetett téglaszámot sem tegnap, sem ma úgy, mint ennekelõtte?
15 És elmenének az Izráel fiai közül való felvigyázók és kiáltának a Faraóhoz, mondván: Miért cselekszel így a te szolgáiddal?
16 Polyvát nem adnak a te szolgáidnak és azt mondják nékünk: Csináljatok téglát! És ímé a te szolgáid verettetnek, a te néped pedig vétkezik.
17 Az pedig monda: Restek vagytok, restek, azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk az Úrnak!
18 Most pedig menjetek, dolgozzatok, polyvát ugyan nem adnak néktek, de a rátok vetett tégla-számot be kell adnotok.
19 Akkor látják vala Izráel fiainak felvigyázói, hogy bajban vannak, mivel azt kell mondaniok: a tégla-számot le ne szállítsátok; napjában a napi munka meglegyen.
20 És mikor kijövének a Faraótól, szembe találkozának Mózessel és Áronnal.
21 S mondának nékik: Lásson meg titeket az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe kevertetek minket a Faraó elõtt és az õ szolgái elõtt, fegyvert adván azok kezébe, hogy megöljenek minket.
22 És visszaméne Mózes az Úrhoz és monda: Uram, miért engedsz rosszul bánni ezzel a néppel! Miért küldél engem ide?
23 Mert attól fogva, hogy bemenék a Faraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, rosszabbul bánik e néppel; megszabadítani pedig nem szabadítád meg a te népedet.
2 Mózes 5
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Mózes és Áron a fáraó előtt
5 Ezek után Mózes és Áron a fáraó elé járultak, és azt mondták neki: „Ezt üzeni neked Izráel népének Istene, az Örökkévaló: »Engedd szabadon népemet, hadd menjenek a pusztába, hogy ott ünnepet tartsanak nekem!«”
2 De a fáraó így válaszolt: „Kicsoda az »Örökkévaló«, hogy parancsoljon nekem? Miért engedjem el Izráel népét? Nem ismerek semmiféle »Örökkévalót«, és nem engedem Izráelt elmenni!”
3 Mózes és Áron mégis folytatta: „A héberek Istene megjelent nekünk. Kérünk, engedd meg, hadd menjünk el a pusztába háromnapi útra, hogy ott áldozzunk Istenünknek, az Örökkévalónak! Ha nem megyünk, megharagszik ránk, és betegséggel vagy háborúval sújthat bennünket.”
4 Egyiptom királya így válaszolt: „Mózes és Áron! Ne merészeljétek a népet elvonni a munkájuktól! Most pedig menjetek vissza ti is dolgozni! 5 Az a nép már úgyis nagyon elszaporodott, ti meg éppen most akarjátok velük abbahagyatni a munkájukat?!”
A fáraó a népet bünteti meg
6 A fáraó még aznap kiadta a parancsot az izráeliek egyiptomi felügyelőinek és a héber munkavezetőknek: 7 „Ezentúl ne adjatok többé szalmát a héber munkásoknak a vályogtégla készítéséhez! Menjenek, és gyűjtsenek ők maguk szalmát! 8 De a megkövetelt téglaszámot ne csökkentsétek! Ezután is ugyanannyit készítsenek minden nap, mint eddig! Az a bajuk, hogy ellustultak! Ezért könyörögnek hozzám, hogy engedjem el őket istenüknek áldozni. 9 Dolgozzanak keményebben, akkor majd nem lesz idejük rá, hogy ilyen hazugságokra hallgassanak!”
10 Az egyiptomi felügyelők és a héber munkavezetők tehát kihirdették a népnek: „Ezt parancsolja nektek a fáraó: Ezentúl nem kaptok szalmát a téglák készítéséhez. 11 Menjetek, és gyűjtsetek magatoknak, ahol találtok! De ezután is ugyanannyi téglát kell készítenetek minden nap, mint eddig!”
12 Az izráeliek szétszéledtek egész Egyiptom földjén, hogy legalább polyvát gyűjtsenek a téglakészítéshez, ha már szalma nincsen. 13 Az egyiptomi felügyelők hajszolták őket, hogy a napi téglamennyiséget ugyanúgy szolgáltassák be, mint korábban, amikor még kaptak szalmát. 14 Az egyiptomi felügyelők veréssel büntették azokat az izráeli munkavezetőket, akiknek munkásai nem tudták teljesíteni a napi normát. Őket hibáztatták: „Miért nem teljesítettétek sem tegnap, sem ma a kiszabott normát, úgy, mint azelőtt?”
15 Emiatt az izráeli munkavezetők a fáraóhoz fordultak panaszukkal: „Szolgáid vagyunk, urunk! Miért bánsz velünk ilyen kegyetlenül? 16 Szalmát nem kapunk a téglakészítéshez, mégis megkövetelik tőlünk, hogy ugyanannyi téglát készítsünk! Nézd urunk, még meg is vernek bennünket a feletteseink, mert minket hibáztatnak, pedig a te néped tehet erről, nem mi!”
17 De a fáraó elzavarta őket: „Lusták vagytok, az a bajotok! Azért akartok elmenni a pusztába annak az »Örökkévalónak« áldozni! 18 Menjetek vissza dolgozni! Szalmát nem kaptok, de a megszabott normát mégis teljesítenetek kell!”
19 Az izráeli munkavezetők látták, hogy bajban vannak, mert a fáraó nem akarja csökkenteni a napi téglaszámot. 20 Amikor kijöttek a palotából, összetalálkoztak Mózessel és Áronnal, 21 és ezt mondták nekik: „Verjen meg titeket az Örökkévaló! Ti vagytok az oka, hogy a fáraó és szolgái meggyűlölték népünket! Ti adtatok okot rá, hogy elpusztítsanak bennünket!”
Mózes panaszkodik az Örökkévalónak
22 Ezután Mózes az Örökkévalóhoz fordult, és így panaszkodott: „Ó Uram, miért bánsz ilyen rosszul a népeddel? Miért is küldtél engem ide? 23 Hiszen bementem a fáraóhoz, hogy nevedben beszéljek vele, de azóta még jobban nyomorgatja népedet! Te pedig egyáltalán nem szabadítottál meg minket!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center