2 Sámuel 21
Hungarian Károli
21 Lõn pedig nagy éhség Dávidnak idejében három egész esztendeig egymás után, és megkeresé [e miatt] Dávid az Urat, és monda az Úr: Saulért és az õ vérszopó háznépéért van ez: mivelhogy megölte a Gibeonitákat.
2 Hivatá azért a király a Gibeonitákat és szóla nékik: (A Gibeoniták pedig nem az Izráel fiai közül valók valának, hanem az Emoreusok maradékából, a kiknek az Izráel fiai megesküdtek vala; Saul mindazáltal alkalmat keresett vala, hogy azokat levágassa az Izráel és Júda nemzetsége iránti buzgalmából).
3 És monda Dávid a Gibeonitáknak: Mit cselekedjem veletek, és mivel szerezzek engesztelést, hogy áldjátok az Úrnak örökségét?
4 Felelének néki a Gibeoniták: Nincsen nékünk sem ezüstünk, sem aranyunk Saulnál és az õ házánál, és nem kell mi nékünk, hogy valaki megölettessék Izráelben. És monda: Valamit mondotok, megcselekszem veletek.
5 Akkor mondának a királynak: Annak az embernek a [házából,] a ki megemésztett minket, és a ki ellenünk [gonoszt] gondola, hogy megsemmisíttessünk, és meg ne maradhassunk Izráel egész határában;
6 Adj nékünk hét embert az õ maradékai közül, a kiket felakaszszunk az Úr elõtt, Saulnak, az Úr választottjának Gibeájában. És monda a király: Én átadom.
7 És kedveze a király Méfibósetnek, Jonathán fiának, ki Saul fia vala, az Úr [nevére tett] esküvésért, mely közöttök tétetett, Dávid és Jonathán között, a Saul fia között.
8 De elvevé a király Aja leányának, Rispának két fiát, kiket Saulnak szült vala, Armónit és Méfibósetet, és a Saul leányának, Mikálnak öt fiát, kiket szült Barzillai fiának, Adrielnek, a Méholátból valónak.
9 És adá azokat a Gibeoniták kezébe, a kik felakaszták õket a hegyen az Úr elõtt. Ezek tehát egyszerre heten pusztulának el, és az aratás elsõ napjaiban, az árpaaratás kezdetén ölettek meg.
10 Võn pedig Rispa, Ajának leánya [egy] zsákruhát, és kiteríté azt magának a kõsziklán az aratás kezdetétõl fogva, míg esõ lõn reájok az égbõl: és nem engedé az égi madarakat azokra szállani nappal, sem pedig a mezei vadakat éjszaka.
11 És megmondák Dávidnak, a mit Rispa, Ajának leánya, Saulnak ágyasa cselekedett.
12 Akkor elméne Dávid, és elhozá a Saul és Jonathán tetemeit a Jábes-Gileádbeliektõl, kik ellopták vala azokat a Bethsánnak utczájáról, a hol õket a Filiszteusok felakasztották vala, mikor a Filiszteusok megverték Sault a Gilboa hegyén.
13 És elhozták onnét Saulnak és az õ fiának, Jonathánnak tetemeit, és összeszedték azoknak tetemeit is, a kik felakasztattak.
14 És eltemeték Saulnak és az õ fiának, Jonathánnak tetemeit a Benjámin földében, Sélában, az õ atyjának, Kisnek sírboltjában; és megtették mindazt, a mit a király parancsolt. És kiengesztelõdött ez által Isten az ország iránt.
15 Ezután ismét háborút kezdének a Filiszteusok Izráel ellen; és elméne Dávid az õ szolgáival együtt, és harczolának a Filiszteusok ellen, annyira, hogy Dávid elfárada.
16 Akkor Jisbi Bénób, ki az óriások maradékából való vala (kinek kopjavasa háromszáz rézsiklust nyomott, és új hadi szerszámmal volt felövezve), elhatározá magában, hogy megöli Dávidot;
17 De Abisai, Sérujának fia segített néki és általüté a Filiszteust és megölé. Akkor esküvéssel fogadák néki a Dávid szolgái, ezt mondván: [Soha] többé velünk hadba nem jössz, hogy az Izráelnek szövétnekét el ne oltsad.
18 Lõn azután is harczuk a Filiszteusokkal Gób [városánál,] és Sibbékai, Husát [város]ból való, akkor megölé Sáfot, ki az óriások maradékai közül való vala.
19 Azután újra lõn háború a Filiszteusokkal Góbnál, hol Elkhanán, a Bethlehembõl való Jaharé Oregimnek fia megölé a Gitteus Góliátot, kinek kopjanyele olyan vala, mint a szövõknek zugolyfája.
20 Gáthban is volt háború, hol egy óriás férfi vala, kinek kezein és lábain hat-hat ujjai valának, [azaz] mindenestõl huszonnégy, és ez is óriástól származott vala.
21 És szidalmazá Izráelt, de megölé Jonathán, Dávid bátyjának, Simeának fia.
22 Ezek négyen származtak Gáthban az óriástól, kik mind Dávid keze által és az õ szolgáinak kezeik által estek el.
2 Sámuel 21
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A gibeoniak kiengesztelése
21 Egyszer három egymást követő évben éhínség sújtotta az országot. Mivel ekkor Dávid uralkodott, megkérdezte az Örökkévalót. Az Örökkévaló ezt válaszolta: „Sault és háza népét gyilkosság bűne terheli, mivel gibeonitákat gyilkoltak meg.”
2 A gibeoniak nem tartoztak Izráel leszármazottjai közé, hanem emóriak voltak, akik az ország őslakosai közül megmaradtak, mert Izráel népe megesküdött nekik, hogy megkímélik őket. Saul azonban Izráel és Júda iránti buzgalmában mégis arra törekedett, hogy kiirtsa őket Izráelből és Júdából.[a]
Dávid király hívatta a gibeoniakat, 3 és megkérdezte tőlük: „Mit kívántok tőlem? Hogyan tehetném jóvá Izráel ellenetek elkövetett bűnét, hogy áldjátok az Örökkévaló népét?”
4 A gibeoniak így válaszoltak: „Arannyal-ezüsttel nem lehet engesztelést szerezni. Tehát nem követelünk Saul családjától ilyesmit. Azonban nekünk nincs jogunk senkit kivégeztetni Izráelben.”
Dávid megértette, és ezt mondta: „Mit kívántok tőlem? Megteszem!”
5 „Saul pusztított bennünket — felelték a gibeoniak —, mert teljesen ki akarta irtani népünket Izráel földjéről. 6 Ezért azt kérjük, hogy adj át nekünk hét férfit Saul leszármazottjai közül. Mivel Saul az Örökkévaló választottja volt, ezt a hét férfit kivégezzük és fölakasztjuk az Örökkévaló előtt a Gibea-hegyen, ahol Saul élt.”
„Rendben van — válaszolta a király —, átadom őket.”
7 Dávid kiválasztotta ezt a hét férfit, de Meribbaalt, Jonatán fiát, Saul unokáját megkímélte, mert esküvel kötött szövetséget[b] az Örökkévaló előtt Jonatánnal. 8 Viszont kiválasztotta Armónit és Meribbaalt,[c] akiket Ricpá, Ajjá leánya szült Saulnak. Ezen kívül kiválasztotta Merabnak,[d] Saul leányának öt fiát, akiket ő Adriélnek, a mehólai Barzillaj fiának szült. 9 Ezt a hét férfit adta át a gibeoniaknak, akik egy napon kivégezték és felakasztották őket az Örökkévaló előtt, a hegyen. Ez tavasszal, az árpaaratás kezdetén történt.
10 Ezután Ricpá, Ajjá leánya zsákruhát vett, és az aratás kezdetén kiterítette azt a sziklán,[e] és ott is hagyta azt egészen az őszi esőzés kezdetéig. Ricpá ott maradt kivégzett fiainak holtteste mellett, és őrizte azokat, hogy se nappal a madarak, se éjjel a vadállatok ne férhessenek hozzájuk.
11 Dávidnak jelentették, hogy mit tett Ricpá, Saul másodfelesége. 12 Akkor Dávid intézkedett, hogy Saulnak és fiának, Jonatánnak csontjait szedjék össze, és hozzák el Jábes-Gileádból. Saul és Jonatán földi maradványait a jábes-gileádiak sok évvel korábban titokban hozták el Bétseán városfaláról, ahová a filiszteusok akasztották föl a holttesteket, miután Saul seregét legyőzték a Gilboa-hegyen.
13-14 Elhozták tehát Saul és Jonatán csontjait, meg összeszedték annak a hét férfinak a csontjait is, akiket a gibeoniak végeztek ki, és együtt eltemették ezeket Benjámin földjén, Célában, Saul apjának, Kísnek a családi sírboltjában. Mindent úgy tettek, ahogy a király parancsolta.
Ezután Isten kiengesztelődött, és meghallgatta Izráel népének imádságait.
Harc a filiszteusokkal
15 A filiszteusok ismét háborút indítottak Izráel ellen. Dávid a seregével kivonult, és harcolt ellenük. Az egyik csata közben azonban Dávid nagyon elfáradt és legyengült. 16 A filiszteusok seregében volt egy harcos, Jisbi-Benób, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát.[f] Az egész hadifelszerelése vadonatúj volt, és a lándzsahegye 300 sékel[g] súlyú bronzból készült. Ez a Jisbi-Benób elhatározta, hogy megöli Dávidot. 17 Azonban Abisaj Dávid segítségére sietett, leterítette és megölte a filiszteust.
Ezután Dávidnak megesküdtek a vitézei: „Többé nem jöhetsz velünk a csatába, nehogy Izráel fáklyája kialudjon!”
18 Egy másik alkalommal Dávid serege ismét a filiszteusokkal harcolt Gób mellett. Ekkor Dávid egyik vitéze, a húsái Szibekkaj, a csatában megölte Szafot, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát.
19 Azután Gób mellett ismét csatáztak a filiszteusokkal. Ekkor Elhánán, a Betlehemből való Jaaré-Óregim fia megölte a gáti Góliátot,[h] akinek akkora dárdája volt, mint a szövőszék gerendája.
20 Gát mellett is harcoltak a filiszteusokkal, akiknek seregében volt egy hatalmas termetű harcos, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát. Kezén-lábán hat-hat ujja volt, összesen huszonnégy. 21 Ez a harcos gyalázta Izráelt, de Jonatán, Dávid bátyjának, Simeának a fia harc közben leterítette, és megölte őt.
22 Ez a négy harcos mind Gát városából származott, és a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát. Mind a négyen Dávid és vitézeinek keze által estek el a harcban.
Footnotes
- 2 Sámuel 21:2 Saul ezzel megszegte az esküt, s ez átkot vont maga után. Lásd Józs 9:3–15.
- 2 Sámuel 21:7 szövetséget Lásd 1Sám 20:12–23.
- 2 Sámuel 21:8 Meribbaal Ez a férfi nem azonos Jonatán fiával.
- 2 Sámuel 21:8 Merab Egyes héber kéziratok szerint. A masszoréta héber szövegben: „Mikal”.
- 2 Sámuel 21:10 sziklán Ez a szikla valószínűleg a kivégzés helye volt, ahol a holttesteket fölakasztották. Az aratás kezdetétől az őszi esőkig több hónap telt el.
- 2 Sámuel 21:16 aki… magát Szó szerint: „Rafa szolgája vagy gyermeke volt.” Lásd 1Krón 20:4–8. A 18, 20, 22 versekben is előfordul ez a kifejezés.
- 2 Sámuel 21:16 300 sékel Mai mértékkel kb. 3,5 kg.
- 2 Sámuel 21:19 Góliát Az 1Krón 20:5 szerint ez a férfi Góliát testvére, Lahmi volt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center