Add parallel Print Page Options

A gibeoniak kiengesztelése

21 Egyszer három egymást követő évben éhínség sújtotta az országot. Mivel ekkor Dávid uralkodott, megkérdezte az Örökkévalót. Az Örökkévaló ezt válaszolta: „Sault és háza népét gyilkosság bűne terheli, mivel gibeonitákat gyilkoltak meg.”

A gibeoniak nem tartoztak Izráel leszármazottjai közé, hanem emóriak voltak, akik az ország őslakosai közül megmaradtak, mert Izráel népe megesküdött nekik, hogy megkímélik őket. Saul azonban Izráel és Júda iránti buzgalmában mégis arra törekedett, hogy kiirtsa őket Izráelből és Júdából.[a]

Dávid király hívatta a gibeoniakat, és megkérdezte tőlük: „Mit kívántok tőlem? Hogyan tehetném jóvá Izráel ellenetek elkövetett bűnét, hogy áldjátok az Örökkévaló népét?”

A gibeoniak így válaszoltak: „Arannyal-ezüsttel nem lehet engesztelést szerezni. Tehát nem követelünk Saul családjától ilyesmit. Azonban nekünk nincs jogunk senkit kivégeztetni Izráelben.”

Dávid megértette, és ezt mondta: „Mit kívántok tőlem? Megteszem!”

„Saul pusztított bennünket — felelték a gibeoniak —, mert teljesen ki akarta irtani népünket Izráel földjéről. Ezért azt kérjük, hogy adj át nekünk hét férfit Saul leszármazottjai közül. Mivel Saul az Örökkévaló választottja volt, ezt a hét férfit kivégezzük és fölakasztjuk az Örökkévaló előtt a Gibea-hegyen, ahol Saul élt.”

„Rendben van — válaszolta a király —, átadom őket.”

Dávid kiválasztotta ezt a hét férfit, de Meribbaalt, Jonatán fiát, Saul unokáját megkímélte, mert esküvel kötött szövetséget[b] az Örökkévaló előtt Jonatánnal. Viszont kiválasztotta Armónit és Meribbaalt,[c] akiket Ricpá, Ajjá leánya szült Saulnak. Ezen kívül kiválasztotta Merabnak,[d] Saul leányának öt fiát, akiket ő Adriélnek, a mehólai Barzillaj fiának szült. Ezt a hét férfit adta át a gibeoniaknak, akik egy napon kivégezték és felakasztották őket az Örökkévaló előtt, a hegyen. Ez tavasszal, az árpaaratás kezdetén történt.

10 Ezután Ricpá, Ajjá leánya zsákruhát vett, és az aratás kezdetén kiterítette azt a sziklán,[e] és ott is hagyta azt egészen az őszi esőzés kezdetéig. Ricpá ott maradt kivégzett fiainak holtteste mellett, és őrizte azokat, hogy se nappal a madarak, se éjjel a vadállatok ne férhessenek hozzájuk.

11 Dávidnak jelentették, hogy mit tett Ricpá, Saul másodfelesége. 12 Akkor Dávid intézkedett, hogy Saulnak és fiának, Jonatánnak csontjait szedjék össze, és hozzák el Jábes-Gileádból. Saul és Jonatán földi maradványait a jábes-gileádiak sok évvel korábban titokban hozták el Bétseán városfaláról, ahová a filiszteusok akasztották föl a holttesteket, miután Saul seregét legyőzték a Gilboa-hegyen.

13-14 Elhozták tehát Saul és Jonatán csontjait, meg összeszedték annak a hét férfinak a csontjait is, akiket a gibeoniak végeztek ki, és együtt eltemették ezeket Benjámin földjén, Célában, Saul apjának, Kísnek a családi sírboltjában. Mindent úgy tettek, ahogy a király parancsolta.

Ezután Isten kiengesztelődött, és meghallgatta Izráel népének imádságait.

Harc a filiszteusokkal

15 A filiszteusok ismét háborút indítottak Izráel ellen. Dávid a seregével kivonult, és harcolt ellenük. Az egyik csata közben azonban Dávid nagyon elfáradt és legyengült. 16 A filiszteusok seregében volt egy harcos, Jisbi-Benób, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát.[f] Az egész hadifelszerelése vadonatúj volt, és a lándzsahegye 300 sékel[g] súlyú bronzból készült. Ez a Jisbi-Benób elhatározta, hogy megöli Dávidot. 17 Azonban Abisaj Dávid segítségére sietett, leterítette és megölte a filiszteust.

Ezután Dávidnak megesküdtek a vitézei: „Többé nem jöhetsz velünk a csatába, nehogy Izráel fáklyája kialudjon!”

18 Egy másik alkalommal Dávid serege ismét a filiszteusokkal harcolt Gób mellett. Ekkor Dávid egyik vitéze, a húsái Szibekkaj, a csatában megölte Szafot, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát.

19 Azután Gób mellett ismét csatáztak a filiszteusokkal. Ekkor Elhánán, a Betlehemből való Jaaré-Óregim fia megölte a gáti Góliátot,[h] akinek akkora dárdája volt, mint a szövőszék gerendája.

20 Gát mellett is harcoltak a filiszteusokkal, akiknek seregében volt egy hatalmas termetű harcos, aki a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát. Kezén-lábán hat-hat ujja volt, összesen huszonnégy. 21 Ez a harcos gyalázta Izráelt, de Jonatán, Dávid bátyjának, Simeának a fia harc közben leterítette, és megölte őt.

22 Ez a négy harcos mind Gát városából származott, és a Rafa nevű bálványisten szolgálatára szentelte magát. Mind a négyen Dávid és vitézeinek keze által estek el a harcban.

Footnotes

  1. 2 Sámuel 21:2 Saul ezzel megszegte az esküt, s ez átkot vont maga után. Lásd Józs 9:3–15.
  2. 2 Sámuel 21:7 szövetséget Lásd 1Sám 20:12–23.
  3. 2 Sámuel 21:8 Meribbaal Ez a férfi nem azonos Jonatán fiával.
  4. 2 Sámuel 21:8 Merab Egyes héber kéziratok szerint. A masszoréta héber szövegben: „Mikal”.
  5. 2 Sámuel 21:10 sziklán Ez a szikla valószínűleg a kivégzés helye volt, ahol a holttesteket fölakasztották. Az aratás kezdetétől az őszi esőkig több hónap telt el.
  6. 2 Sámuel 21:16 aki… magát Szó szerint: „Rafa szolgája vagy gyermeke volt.” Lásd 1Krón 20:4–8. A 18, 20, 22 versekben is előfordul ez a kifejezés.
  7. 2 Sámuel 21:16 300 sékel Mai mértékkel kb. 3,5 kg.
  8. 2 Sámuel 21:19 Góliát Az 1Krón 20:5 szerint ez a férfi Góliát testvére, Lahmi volt.