Add parallel Print Page Options

Akik hisznek Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei

Ó, ti ostoba galaták! Ki tudott ennyire félrevezetni titeket? Hiszen úgy hirdettük nektek Jézus Krisztus kereszthalálát, mintha a szemetek előtt feszítették volna meg őt! Mondjátok meg nekem igazán: vajon azért kaptátok-e a Szent Szellemet, mert megtartottátok a Törvény előírásait, vagy pedig azért, mert amikor hallottátok Jézusról az örömhírt, hittel elfogadtátok? Hogyan lehettek ennyire ostobák, hogy a Szent Szellemben elkezdett új életeteket most emberi erővel akarjátok folytatni? Olyan sok minden történt veletek! Talán minden hiába volt? Remélem, hogy nem! Mit gondoltok, Isten azért adja Szent Szellemét nektek, vagy azért munkálkodik hatalmas csodákkal köztetek, mert megtartottátok a Törvény előírásait? Nem! Hanem azért, mert amikor hallottátok az örömhírt Jézusról, hittetek benne.

Az Írások ugyanezt mondják Ábrahámról is: „Ábrahám hitt Istenben, aki elfogadta őt a hite alapján.”[a] Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek és bíznak Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei! Az Írás előre megmondta, hogy Isten a zsidóságon kívülieket a hitük által fogja elfogadni. Ezt az örömhírt Isten jó előre kijelentette Ábrahámnak, amikor ezt ígérte neki: „Rajtad keresztül áldom meg a Föld összes népét.”[b] Ezt Ábrahám hittel elfogadta, s ezért Isten megáldotta őt — és a hívő Ábrahámmal együtt azokat is mind megáldja, akik maguk is hasonlóképpen hisznek.

10 Ellenben akik abban bíznak, hogy a Törvény előírásainak megtartása teszi őket Isten számára elfogadhatóvá, azokra átok nehezedik, amint meg van írva: „Átok sújt mindenkit, aki nem engedelmeskedik mindenben a Törvény előírásainak.”[c] 11 Azt pedig, hogy a Törvény megtartása által senki sem lesz Isten szemében elfogadható, világosan mondja az Írás: „Akit Isten elfogad, az a hite által fog élni.”[d] 12 A Törvény azonban nem a hitre épít, hiszen az Írás azt mondja: „Csak az élhet a Törvény által, aki megtartja azt.”[e] 13 Krisztus azonban kiváltott bennünket a Törvény átka alól, amikor helyettünk magára vette az átkot. Az Írás ezt így magyarázza:[f] „Átok sújt mindenkit, akit fára függesztve végeznek ki.”[g] 14 Így az Ábrahámnak ígért áldás Krisztus Jézusban a zsidóságon kívüli népekre is érvényes, hogy hitük által megkapják a megígért Szent Szellemet.

A Törvény és az ígéret

15 Testvéreim, hadd mondjak most egy példát a mindennapi életből: egy érvényes szerződést senki sem érvényteleníthet, és nem is egészíthet ki. 16 Isten ígéreteket tett Ábrahámnak és a leszármazottjának. Az Írásban nem azt olvassuk, hogy „leszármazottjainak”, többes számban, mintha sok emberről lenne szó, hanem egyes számban: „leszármazottodnak”, aki nem más, mint Krisztus. 17 Ezzel azt szeretném megértetni veletek, hogy az Istennel kötött Szövetséget a 430 évvel később adott Törvény nem tehette érvénytelenné. Így az Ábrahámnak tett ígéret a Törvény életbe lépése után is érvényben maradt. 18 Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot.

19 Akkor tehát mi a Törvény célja? Azért kaptuk, hogy rámutasson azokra a bűnökre, amelyeket az emberek elkövetnek. A Törvény addig működött, amíg el nem jött Ábrahám Leszármazottja, akiről az ígéret szólt. A Törvényt Isten adta az angyaloknak, ők pedig elhozták azt Mózesnek, aki közvetített Isten és az emberek között. 20 Közvetítőre akkor van szükség, ha két fél közötti megállapodásról van szó. Amikor viszont Isten egyoldalúan ígéreteket tett Ábrahámnak, nem kellett közvetítő.

A Mózesi Törvény végcélja Krisztus

21 Ez azt jelentené, hogy a Törvény Isten ígéretei ellen van? Szó sincs róla! Mert ha olyan törvényt kaptunk volna, amely képes lett volna életet adni, akkor annak alapján válhatnánk Isten számára elfogadhatóvá. 22 Az írott Törvény azonban az egész emberiséget a bűn rabságába zárta, hogy a megígért örökséget kizárólag a Jézus Krisztusban való hit által kaphassák meg azok, akik hisznek benne.

23 Mielőtt azonban elérkezett ez a hit, a Törvény őrzött bennünket, és egészen addig raboskodtunk, amíg Isten meg nem ismertette velünk az eljövendő hitet. 24 Így tehát Krisztus megérkezése előtt a Törvény volt a Krisztushoz vezető nevelőnk. Azóta viszont már hit által válhatunk Isten számára elfogadhatóvá. 25 Miután ez a hit megérkezett, többé nincs szükség arra, hogy a nevelőnk felügyeljen ránk.

26 Ti mindnyájan Isten gyermekei vagytok Krisztus Jézusban, és ez a hitetek által valósult meg, 27 mivel, aki Krisztusba merítkezett be, az Krisztust öltötte magára. 28 Ebben a tekintetben tehát nincs többé különbség zsidó és görög, rabszolga és szabad, vagy férfi és nő között, mert Krisztus Jézusban mindannyian egyek vagytok. 29 Ha pedig Krisztushoz tartoztok, akkor Ábrahám leszármazottjai vagytok, és egyúttal örökösei mindannak, amit Isten Ábrahámnak és a leszármazottjainak ígért.

Footnotes

  1. Galatákhoz 3:6 Idézet: 1Móz 15:6.
  2. Galatákhoz 3:8 Idézet: 1Móz 12:3.
  3. Galatákhoz 3:10 Idézet: 5Móz 27:26.
  4. Galatákhoz 3:11 Idézet: Hab 2:4.
  5. Galatákhoz 3:12 Csak… azt Lásd 3Móz 18:5.
  6. Galatákhoz 3:13 5Móz 21: 22–23 szerint, amikor valakit ki kell végezni, akkor az az ember átkozott, és a holttestét fel kell akasztani egy fára, hogy mindenki lássa ezt a szégyent. Pál azt mondja, hogy Jézus kivégzése is így történt.
  7. Galatákhoz 3:13 Idézet: 5Móz 21:23.