Add parallel Print Page Options

11  Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem õt, és Égyiptomból hívtam ki az én fiamat.

A mint hívták õket, úgy mentek el elõlök: a Baáloknak áldoztak és a bálványoknak füstöltek.

Pedig én tanítottam járni Efraimot; õ vette õket karjaira, de õk nem ismerték el, hogy én gyógyítottam meg õket.

Emberi kötelékekkel vontam õket, szeretetnek köteleivel, és olyan voltam hozzájok, mint a kik leemelik szájukról az igát, és ételt adtam nyájasan eleikbe.

Nem tér vissza Égyiptom földére; hanem Assiria lesz az õ királya, mert nem akarnak megtérni.

És fegyver száll az õ városaira, és elpusztítja az õ zárait, és felemészti õket az õ szándékaik miatt.

Mert az én népem átalkodottan hajlandó elfordulni tõlem. Ha hivogatják is õt a magasságos [Isten]hez, senki nem indul meg rajta.

Miképen adnálak oda Efraim, szolgáltatnálak ki Izráel!? Miként adnálak oda, mint Admát, tennélek olyanná, a milyen Seboim?! Megesett bennem az én szívem; fellángolt minden szánalmam!

Nem végzem el haragomnak hevét; nem fordulok vissza Efraim vesztére; mert Isten vagyok én és nem ember, a Szent te közötted, és nem haraggal jövök én.

10 Az Urat fogják követni. Ordít, mint az oroszlán; ha õ ordít, remegve gyûlnek össze fiak napnyugot felõl.

11 Rettegve jõnek elõ, mint a madár, Égyiptomból, és mint a galamb, Assiriának földébõl; és letelepítem õket házaikba, ezt mondja az Úr!

12 Körülvett engem Efraim hazugsággal, az Izráel háza pedig csalárdsággal; de Júda uralkodik még az Istennel és a hûséges Szenttel.

Én tanítottam járni Efraimot

11 „Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem,
    s Egyiptomból hívtam ki fiamat.
De minél jobban hívtam[a] őket,
    annál inkább távolodtak tőlem:
Baáloknak áldoztak,
    bálványoknak tömjént égettek.
Pedig én tanítottam járni Efraimot,
    kézen fogva vezettem.
De ők nem értették,
    hogy én gyógyítottam meg őket!
Emberi kötelékkel vontam őket magamhoz,
    szeretettel és kedvességgel:
levettem nyakukról az igát,
    hozzájuk hajoltam,
    és megetettem őket.

Mégis Egyiptomba[b] kell visszatérnie Efraimnak,
    és Asszíria királya uralkodik majd rajta,
    mivel nem akart visszajönni hozzám!
Ellenség kardja sújt Izráel városaira,
    elpusztítja kapuit és zárait,
    leöldösi őket gonosz terveik miatt.
Népem makacsul elfordult tőlem,
    és Baálhoz kiáltanak segítségért,
    de ő nem segít rajtuk.”[c]

Megesett rajtad a szívem, Izráel!

„Hogyan is adhatnálak oda ellenségeidnek, Efraim?
    Hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel?
Nem bánhatok veled úgy,
    mint Admával!
Nem pusztítalak el,
    ahogy Cebóim[d] városát eltöröltem.
Megesett rajtad a szívem,
    fellángolt bennem a szánalom!
Nem hajtom végre, amit lángoló haragom követel,
    nem pusztítom el teljesen Efraimot,
    mert Isten vagyok én, nem ember.
A Szent vagyok közöttetek,
    s nem támadok rátok haragomban.
10 Bizony, Izráel mégis az Örökkévalót fogja követni,
    akinek hangja felharsan, mint az oroszlán-ordítás.
Gyermekei remegve jönnek nyugat felől,
11     reszketve közelednek Egyiptomból, mint a madarak,
    remegve gyűlnek össze Asszíriából, mint a galambok.
Én pedig hazavezetem,
    s letelepítem őket a saját földjükön.”
    — ezt mondja az Örökkévaló!

12 „Efraim körülvett engem hazugsággal,[e]
    Izráel népe hamissággal,[f]
de Júda még kitart Isten mellett,
    és hűséges a Szenthez.

Footnotes

  1. Hóseás 11:2 hívtam Ez az ókori görög fordításból (LXX) származik. A masszoréta héber szövegben „hívták” található.
  2. Hóseás 11:5 Egyiptomba Valószínűleg nem szó szerint értendő, hanem az asszír uralom alatti szolgaságba való visszasüllyedést jelképezi.
  3. Hóseás 11:7 és… rajtuk Vagy: „Bár hívják őket, hogy térjenek vissza hozzám, egyik sem mozdul.”
  4. Hóseás 11:8 Adma és Cebóim Két város Kánaán földjén, amelyeket Isten Sodomával együtt pusztított el. Lásd 1Móz 19 és 5Móz 29:23.
  5. Hóseás 11:12 hazugsággal Vagy: „bálványokkal”.
  6. Hóseás 11:12 hamissággal Vagy: „ellenem fordult”.