Add parallel Print Page Options

Izráel népét száműzetésbe hurcolják

Ne örülj, Izráel,
    ne ünnepelj, mint a nemzetek!
Mert elhagytad Istenedet,
    s más istenekkel paráználkodtál!
Azt kívántad, amit ők fizettek neked
    paráznaságodért
    aratás és cséplés idején.
Hiányozni fog hát mustod és gabonád,
    nem lesz elég borod, sem kenyered.[a]
Nem lakhatsz tovább
    az Örökkévaló földjén, Efraim,
    hanem visszatérsz Egyiptomba!
Asszíria földjén eszik majd
    tisztátalan ételüket!
Nem hozol többé
    az Örökkévalónak italáldozatot,
nem fogad el kezedből
    többé áldozatokat.
Ha mégis áldozol, az tisztátalan,
    mint a halotti tor kenyere:
aki eszik belőle,
    maga is tisztátalanná lesz.
Kenyered csak étvágyadnak szolgál,
    az Örökkévaló házába
    többé be nem viheted!
Mit tesztek majd az Örökkévaló ünnepein?
    Száműzetésetek földjén
    hogyan tartjátok meg ünnepeiteket?
Akik közületek túlélik a pusztítást,
    azokat Egyiptom nyeli el,
    és Memfiszben[b] temetik el őket.
Ezüstkincseiket csalán növi be,
    elhagyott otthonaikat tüskés gaz veri fel.

Izráel elutasítja az Örökkévaló prófétáit

Bizony, elérkezett a büntetés napja,
    a bosszúállás ideje elérkezett,
    meg fogja tudni Izráel!
Hiába mondod, Izráel:
    „Bolond minden próféta!
    Őrült a szellem embere!”
Megbüntet téged az Örökkévaló
    sok gonoszságodért,
    bosszút áll rajtad a gyűlölködésért!
Pedig Istenem állította őrségbe
    Efraim fölé a prófétát,
    akinek ők csapdát állítanak!
Bizony, gyűlölik és ellenkeznek vele,
    még Istenem házában is.

Megromlott Efraim, mélységesen,
    mint Gibea napjaiban!
De az Örökkévaló is megbünteti őket,
    nem felejti el gonosztetteiket!

Átpártolt népem a bálványokhoz!

10 „Mint szőlőfürtöt a pusztában,
    úgy találtam Izráelt.
Mint először érő fügéket a fán,
    úgy láttam őseiteket!
De átpártolt[c] népem Baál-Peórhoz,
    annak a szégyenletesnek adták magukat!
Utálatossá lettek, mint bálványaik,
    amelyeket megszerettek!
11 Elszáll hát Efraim dicsősége,
    mint a madár!
Nem lesz többé sem fogamzás,
    sem terhesség, sem szülés!
12 Még ha fel is nevelnék gyermekeiket,
    én megfosztom őket fiaiktól,
    egyet sem hagyok!
Bizony, jaj lesz nekik is,
    amikor elhagyom őket!”

13 Olyannak láttam egykor Efraimot,
    mint a szépen épült Tírusz városát,
de most ki kell szolgáltatnia
    fiait az öldöklésnek.
14 Jaj, Örökkévaló, adj nekik
    — de vajon mit is? —
    meddő méhet és kiszáradt emlőket!

Kiűzöm házamból népemet

15 „Minden gonoszságuk
    meglátszott Gilgálban,
    ott kezdtem meggyűlölni őket!
Gonosztetteik miatt
    kiűzöm házamból népemet,
s többé nem szeretem őket,
    mert fejedelmeik mind lázadók.
16 Súlyos csapás érte Efraimot,
    gyökere már kiszáradt,
    nem terem többé gyümölcsöt!
De még ha teremnek is,
    ha születnek is gyermekei,
    megölöm őket is, kíméletlenül.”

17 Nem hallgatott Efraim az Örökkévalóra,
    hát Istenem sem fog törődni velük.
Messzire űzi az Örökkévaló a népét,
    s vándorok lesznek a nemzetek között.

Footnotes

  1. Hóseás 9:2 Az 1–2. vers valószínű háttere: Izráel népe olyan bálványokat imádott, amelyektől a bőséges termést és gyermekáldást várták.
  2. Hóseás 9:6 Memfisz Egyiptomi város.
  3. Hóseás 9:10 átpártolt Az egyik olyan eset, amikor Izráel népe a pusztai vándorlás során bálványimádásba esett. Lásd 4Móz 25:1–5.

Ne örvendezz Izráel oly vígan, mint a pogányok; mert paráználkodással elszakadtál a te Istenedtõl, és szeretted a bûnbért minden búzaszérûn.

Szérû és sajtó nem tartja el õket; hiányozni fog abból a must.

Nem maradnak az Úr földén, hanem Égyiptomba tér vissza Efraim; Assiriában tisztátalant esznek.

Nem áldoznak az Úrnak borral; és nem lesznek kedvesek elõtte. Áldozataik olyanok lesznek, mint a gyásztornak kenyere; mindnyájan, a kik abból esznek, megfertéztetnek, mert kenyerök [csak] étvágyuknak szolgál; nem jut be az Úr házába.

Mit cselekesztek majd az ünnepnek napján, az Úr ünnepnapján?

Mert ímé elbujdosnak a pusztulás miatt; Égyiptom gyûjti be, Móf temeti el õket. Ezüst kincsöket a csalán örökli; tövis lesz sátoraikban.

Elérkeztek a számadásnak napjai; elérkeztek a megtorlásnak napjai; megtudja majd Izráel! Bolond a próféta, õrült a léleknek embere a te vétked sokasága miatt és mert akkora a gyûlölség.

Efraim szétnéz az én Istenem mellett. A prófétának minden útaira háló vettetett; gyûlölség van Istenének házában.

Mélyen elfajultak, mint Gibea napjaiban; [de] megemlékezik álnokságaikról, és megbünteti az õ gonoszságokat.

10 Mint szõlõfürtöket a pusztában, úgy találtam Izráelt; mint a fügefa elsõ termésének zsengéjét, úgy néztem a ti atyáitokat; [de] bementek Baál-Peorhoz és a gyalázatosnak adták magokat, és útálatossá váltak, mint a mit szerettek.

11 Efraim! Elszáll dicsõségök, mint a madár! Nem lesz szülés, sem terhesség, sem fogamzás!

12 Mert még ha felnevelnék is fiaikat, mégis gyermektelenekké teszem õket; sõt még nékik is jaj, ha elfordulok tõlök.

13 Efraim, a mint néztem, mint Tírus van plántálva a mezõben; de Efraimnak mégis az öldöklõhöz kell kihoznia az õ fiait.

14 Adj nékik oh Uram! Mit adj? Adj nékik meddõ méhet és kiszáradt emlõket.

15 Minden gonoszságuk Gilgálban [van,] mert ott gyûlöltem meg õket. Cselekedeteik gonoszsága miatt kiûzöm õket házamból; nem szeretem õket többé; fejedelmeik mindnyájan pártütõk.

16 Meg van verve Efraim, gyökerök elszáradt! Nem teremnek gyümölcsöt. Még ha nemzenének is, megölöm méhöknek szerelmes [magzatit.]

17 Elveti õket az én Istenem, mert nem hallgattak reá, és bujdosókká lesznek a pogányok között.