Jób 13
Hungarian Károli
13 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?
8 Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!
16 Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Jób 13
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
13 „Mindezt én is láttam és tudom,
mindezt már hallottam éppen eleget!
Nincs abban semmi új, amit mondtatok.
2 Én is tudok annyit, mint ti,
nem vagyok nálatok alábbvaló!
3 Nem veletek, hanem a Mindenhatóval,
igen, vele akarok beszélni!
Istennel kívánom megvitatni ügyemet!
4 Ti csak hazug képmutatók vagytok,
mindhárman tehetetlen orvosok!
5 Bárcsak végre elhallgatnátok,
akkor legalább bölcsnek látszanátok!
6 Most hallgassatok meg engem!
Figyeljetek érvelésemre!
7 Vajon Isten érdekében beszéltek hamisan?
Vajon az ő kedvéért ravaszkodtok ennyire?
8 Őt akarjátok védeni velem szemben?
Csak azért álltok mellé, mert ő az Isten!
9 Mi lesz, ha megvizsgálja szándékotokat?
Vajon őt is becsaphatjátok-e, mint az embereket?
10 Megbüntet titeket biztosan,
ha részrehajlók vagytok!
11 Nem féltek-e ítéletétől,
nem rettentek személyétől?
12 Bölcs mondásaitok semmit sem érnek,
érveitek ingatagok, mint az agyagfalak.
13 Most hallgassatok, hadd szóljak én,
bármi is lesz velem, nem bánom!
14 Miért is haragítanám Istent magamra,
miért kockáztatnám az életem?
15 Nincs veszteni valóm,
öljön meg engem, ha akar[a],
de megvédem ügyemet előtte!
16 Mert aki istentelen és bűnös,
az nem állhat meg Isten előtt, ebben bízom én!
17 Hallgassátok hát, amit mondok,
gondosan figyeljetek szavaimra!
18 Halljátok védekezésem!
Tudom, végül felmentő ítélet vár!
19 Kicsoda vádolhat engem?
Ha van ilyen, inkább elhallgatok és meghalok.
20 Istenem, csak kettőt adj meg nekem,
akkor nem rejtőzöm el előled!
21 Vedd le rólam súlyos kezed terhét,
és ne rémíts többé!
22 Azután kérdezz, és felelek,
vagy hadd kérdezzelek én, s te válaszolj!
23 Hány bűnömet tartod számon?
Hadd tudjam, mi van a rovásomon!
24 Istenem, miért rejtőzöl,
miért takarod el arcodat előlem?
Miért bánsz velem,
mint ellenségeddel?
25 Miért kergetsz, mint szél a száraz falevelet?
Minek űzöl száraz kórót?
26 Miért írsz ellenem keserű vádakat?
Most kell bűnhődnöm régi bűneimért?
27 Lábaimat kalodába zártad,
minden lépésem szemmel tartod,
határt vontál körülöttem,
melyet át nem léphetek.
28 Életem széthullik, mint a korhadó fa,
szertefoszlik, mint a molyrágta ruha.”
Footnotes
- Jób 13:15 Nincs… akar Vagy: „Hiszen bármikor megölhet engem, mégis benne bízom én!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center