Add parallel Print Page Options

18  Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.

Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kõszikla helyérõl?

Sõt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az õ tüzöknek szikrája.

A világosság elsötétedik az õ sátorában, szövétneke kialszik felette.

Erõs léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg õt.

Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

A sarka tõrbe akad, és kelepcze fogja meg õt.

10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az õ [szokott] ösvényén.

11 Mindenfelõl félelmek rettentik õt, és üldözik õt léptennyomon.

12 Éhség emészti fel az õ erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

14 Eltünik sátorából az õ bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik õ.

15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.

16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülrõl levágatik az ága.

17 Emlékezete elvész a földrõl, még az utczákon sem marad fel a neve.

18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségérõl elüldözik õt.

19 Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.

20 Az õ pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élõ embereket.

21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.

Bildád prédikál Jóbnak

18 Ezután a súahi Bildád kezdett beszélni:

„Jób, mikor hagyod már abba az efféle beszédet?
    Gondolkozz végre világosan, azután beszéljünk!
Miért tartasz bennünket oly ostobának, mint az ökröket?
    Mind bolondok vagyunk a szemedben?
Haragoddal csak saját lelked szaggatod!
    Ha elpusztítod is magad,
    azért az élet nem fog megállni,
    s a sziklák sem omlanak le!

Bizony, a bűnösök világossága elsötétül,
    tűzhelyén a láng kialszik.
Otthonában a fény nem világít többé,
    ágya mellett a mécses kihuny.
Erőteljes léptei megrövidülnek,
    saját tervei miatt bukik el.
Lábai hálóba gabalyodnak,
    és csapdába esik.
Sarkát a csapda megragadja,
    lába hurokba szorul.
10 Ösvényén elrejtett csapda várja,
    lába előtt háló feszül.
11 Mindenfelől rettegés veszi körül,
    sarkában a rémület lohol.
12 Erejét éhség emészti fel,
    veszedelem várja, amikor elbukik.
13 Betegség emészti bőrét,
    a halál kezdete sorvasztja húsát.
14 Biztonságos otthonából kiszakítják,
    fogolyként hajtják a Félelem Királya[a] elé.
15 Idegenek költöznek be otthonába,
    kunyhójára kénkő hullik.
16 Mint a fának aszályban, kiszárad gyökere,
    koronája pedig elfonnyad.
17 Még emléke is kivész a földről,
    nem beszélnek róla az utcákon többé.
18 Elűzik a fényről, sötétbe taszítják,
    kizárják a világból örökre.
19 Népe között nem marad utána sem fia, sem unokája,
    lakóhelyén nem marad senkije.
20 Elszörnyednek sorsán a nyugaton lakók,
    s elnémulnak az iszonyattól a keletiek.
21 Bizony, így jár annak otthona, aki istentelen,
    ez történik azzal, aki tudni sem akar Istenről!”

Footnotes

  1. Jób 18:14 Félelem Királya Valószínűleg a halál egyik jelképes neve.