Jób 13

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

13 „Mindezt én is láttam és tudom,
    mindezt már hallottam éppen eleget!
    Nincs abban semmi új, amit mondtatok.
² Én is tudok annyit, mint ti,
    nem vagyok nálatok alábbvaló!
³ Nem veletek, hanem a Mindenhatóval,
    igen, vele akarok beszélni!
    Istennel kívánom megvitatni ügyemet!
⁴ Ti csak hazug képmutatók vagytok,
    mindhárman tehetetlen orvosok!
⁵ Bárcsak végre elhallgatnátok,
    akkor legalább bölcsnek látszanátok!

⁶ Most hallgassatok meg engem!
    Figyeljetek érvelésemre!
⁷ Vajon Isten érdekében beszéltek hamisan?
    Vajon az ő kedvéért ravaszkodtok ennyire?
⁸ Őt akarjátok védeni velem szemben?
    Csak azért álltok mellé, mert ő az Isten!
⁹ Mi lesz, ha megvizsgálja szándékotokat?
    Vajon őt is becsaphatjátok-e, mint az embereket?
¹⁰ Megbüntet titeket biztosan,
    ha részrehajlók vagytok!
¹¹ Nem féltek-e ítéletétől,
    nem rettentek személyétől?
¹² Bölcs mondásaitok semmit sem érnek,
    érveitek ingatagok, mint az agyagfalak.

¹³ Most hallgassatok, hadd szóljak én,
    bármi is lesz velem, nem bánom!
¹⁴ Miért is haragítanám Istent magamra,
    miért kockáztatnám az életem?
¹⁵ Nincs veszteni valóm,
    öljön meg engem, ha akar^[a],
    de megvédem ügyemet előtte!
¹⁶ Mert aki istentelen és bűnös,
    az nem állhat meg Isten előtt, ebben bízom én!
¹⁷ Hallgassátok hát, amit mondok,
    gondosan figyeljetek szavaimra!
¹⁸ Halljátok védekezésem!
    Tudom, végül felmentő ítélet vár!
¹⁹ Kicsoda vádolhat engem?
    Ha van ilyen, inkább elhallgatok és meghalok.

²⁰ Istenem, csak kettőt adj meg nekem,
    akkor nem rejtőzöm el előled!
²¹ Vedd le rólam súlyos kezed terhét,
    és ne rémíts többé!
²² Azután kérdezz, és felelek,
    vagy hadd kérdezzelek én, s te válaszolj!
²³ Hány bűnömet tartod számon?
    Hadd tudjam, mi van a rovásomon!
²⁴ Istenem, miért rejtőzöl,
    miért takarod el arcodat előlem?
Miért bánsz velem,
    mint ellenségeddel?
²⁵ Miért kergetsz, mint szél a száraz falevelet?
    Minek űzöl száraz kórót?
²⁶ Miért írsz ellenem keserű vádakat?
    Most kell bűnhődnöm régi bűneimért?
²⁷ Lábaimat kalodába zártad,
    minden lépésem szemmel tartod,
határt vontál körülöttem,
    melyet át nem léphetek.
²⁸ Életem széthullik, mint a korhadó fa,
    szertefoszlik, mint a molyrágta ruha.”