Jób 23

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

² „Panaszom még mindig keserű,
    mert Isten keze nehezedik rám.
³ Ó, bárcsak tudnám, merre keressem őt!
    Elmennék egészen trónusáig,
⁴ elé terjeszteném ügyemet,
    bebizonyítanám ártatlanságom előtte.
⁵ Bárcsak megtudhatnám, mit felelne nekem,
    s megérthetném, hogyan válaszol!
⁶ Vajon erejét fordítaná ellenem?
    Nem hiszem! De meghallgatna, az bizonyos!
⁷ Trónja előtt az ártatlan szabadon védekezhet,
    s tudom, végül felmentene bírám!

⁸ De jaj, ha keletre megyek, nem találom őt,
    ha nyugatnak indulok, Istent ott sem lelem!
⁹ Ha északon rejtőzik, meg nem láthatom,
    ha dél felé fordul, ott sem veszem észre.
¹⁰ De ő ismer engem, látja minden lépésemet,
    s ha próbára tesz, úgy kerülök ki kezéből,
    mint a megtisztított arany!
¹¹ Lábnyomát követtem egész életemben,
    ösvényeiről nem tértem le soha.
¹² Parancsának engedelmeskedtem,
    szavait szívembe rejtettem.

¹³ De ő mindig ugyanaz marad,
    s tervétől senki el nem térítheti.
    Amit elhatározott, véghez is viszi.
¹⁴ Bizony, Isten véghezviszi, amit felőlem tervezett!
    S tudom, sok terve van még velem.
¹⁵ Ezért reszketek színe előtt,
    ha belegondolok, félelemtől remegek.
¹⁶ Mert Isten rémített meg engem,
    a Mindenható félelme szállt rám.
¹⁷ Ami velem történt, sötét felhőként borul fölém,
    s eltakarja arcomat, mégsem hallgatok!”