Add parallel Print Page Options

17  Lõn sors által való része Manassé nemzetségének is, mert õ vala elsõszülötte Józsefnek, Mákirnak, a Manassé elsõszülöttének, Gileád atyjának, mivelhogy hadakozó férfiú vala, juta néki Gileád és Básán.

Manassé többi fiainak is juta az õ családjaik szerint: Abiézer fiainak, Hélek fiainak, Aszriél fiainak, Sekem fiainak, Héfer fiainak és Sémida fiainak. Ezek Manassénak a József fiának fiúgyermekei, az õ családjaik szerint.

De Czélofhádnak, Héfer fiának (ez Gileád fia, [ez] Mákir fia, [ez] Manassé fia) nem valának fiai, hanem csak leányai. Ezek valának pedig leányainak nevei: Makhla, Nóa, Khogla, Milkha és Thircza.

Ezek odajárulának Eleázár pap elé, Józsuénak, a Nún fiának eleibe és a fejedelmek elé, mondván: Az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy örökséget adjon nékünk a mi atyánkfiai között. Adott vala azért nékik örökséget az Úr beszéde szerint, az õ atyjoknak bátyjai között.

Tíz rész esék azért Manassénak, Gileád és Básán földén kívül, a melyek túl vannak a Jordánon.

Mert a Manassé leányai örökséget kaptak az õ fiai között; Gileád földe pedig a Manassé többi fiaié lõn.

A Manassé határa pedig Ásertõl Mikmetháth felé vala, a mely Sikem elõtt van. És méne a határ jobbkéz felé, Én-Tappuahnak lakói felé.

Manasséé volt Tappuah földe, de Tappuah a Manassé határa felé az Efraim fiaié vala.

És alámegy a határ a Kána patakjára, a pataknak déli részére. Ezek a városok Efraiméi a Manassé városai között. Manassé határa pedig a pataktól észak felé és a széle a tengernél vala.

10 Délrõl Efraimé, északról pedig Manasséé, és ennek határa a tenger vala. De észak felõl Áserbe ütköznek, napkelet felõl pedig Issakhárba.

11 És a Manasséé vala Issakhárban és Áserben: Béth-Seán és mezõvárosai, Jibleám és mezõvárosai, Dórnak lakosai és mezõvárosai, Én-Dórnak lakosai és mezõvárosai, Thaanaknak lakosai és mezõvárosai, és Megiddó lakosai és mezõvárosai, három hegyi tartomány.

12 De nem bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a Kananeusnak ott maradni azon a földön.

13 De mihelyt megerõsödtek vala Izráel fiai, robot alá veték a Kananeust, de teljességgel nem ûzék ki õket.

14 József fiai pedig szóltak vala Józsuéval, mondván: Miért adtál nékem egy sors szerint való örökséget és egy osztályrészt, holott én sok nép vagyok, mivelhogy ez ideig megáldott engem az Úr?!

15 Józsué pedig monda nékik: Ha sok nép vagy te, menj fel az erdõre, és írts ott magadnak a Perizzeusoknak és Refaimnak földén, ha szoros néked az Efraim hegye.

16 És mondának a József fiai: Nem elegendõ nékünk ez a hegy, a Kananeusoknak pedig, a kik a völgyi síkon laknak, mindnek vas-szekerök van ; úgy azoknak, a kik Béth-Seanban és mezõvárosaiban, mint azoknak, a kik a Jezréel völgyében vannak.

17 Szóla pedig Józsué a József házának, Efraimnak és Manassénak, mondván: Sok nép vagy te és nagy erõd van néked, nem lesz néked [csak] egy sors szerint való részed;

18 Mert hegyed lesz néked. Ha erdõ az, úgy írtsd ki azt, és annak szélei is a tieid lésznek; mert kiûzöd a Kananeust, noha vas-szekere van néki, [s] noha erõs az.

Manassé törzsi területe a Jordántól nyugatra

17 Azután Manassé törzse is megkapta a maga törzsi területét, sorshúzással.

József elsőszülöttje Manassé, az ő elsőszülött fia pedig Mákír, akiből híres és bátor harcos lett. Ezért kapta örökségül Gileád és Básán vidékét a Jordántól keletre. Mákír volt Gileád apja.

Manassé törzsének a többi nemzetségei is megkapták a maguk birtokát, de nekik Józsué a Jordántól nyugatra adott birtokokat. Ezek a következők: Abíezer, Hélek, Aszríél, Sekem, Héfer és Semidá. Ők is Manassé leszármazottjai voltak, akiktől egy-egy nemzetség származott, amely azután a nevüket viselte.

Célofhád Héfer fia volt. Héfer Gileád utóda, ez Mákír fia, ez Manassé fia volt. Célofhádnak nem volt fia, de öt leánya született: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá. Ezek a leányok odaálltak a vezetők — Eleázár főpap, Józsué és Izráel fejedelmei — elé, és ezt mondták: „Az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy nekünk, leányoknak is ugyanúgy adjatok örökségül földbirtokot, mint a fiúknak.” Így hát Józsué — az Örökkévaló parancsának engedelmeskedve — ennek az öt leánynak is ugyanúgy osztott örökséget, mint apjuk fiútestvéreinek. 5-6 Manassé törzse tíz részt kapott a Jordán nyugati oldalán, mivel ezek a leányok is birtokot kaptak férfi rokonaik között. Manassé törzsének a többi nemzetségei a Jordán keleti oldalán, Gileád és Básán területén kapták meg a maguk birtokait.

Manassé törzsi területének a Jordán nyugati oldalán ezek a határai: délen a Sikemtől keletre fekvő Mikmetát városa, északon Ásér törzsi területe határolja. Mikmetát városától a határ délre fordul Én-Tappúah felé, amelynek földjeit szintén magába foglalja Manassé területe, de maga a város, Tappúah mégis Efraim törzséhez tartozik. Ezután a határ dél felé fordul, és a Káná-patakhoz ér, majd annak mentén nyugat felé kifut a tengerpartra. Ezen a területen Manassé városain kívül vannak olyan városok is, amelyek Efraim törzséhez tartoznak, de Manassé határa mégis a patak északi partja. 10 Tehát a pataktól délre Efraim, északra Manassé törzsi területe fekszik, és mindkettő nyugati határa a Földközi-tenger partja. Manassé területe északon Ásér, keleten Issakár törzsi területével érintkezik.

11 Néhány város, a hozzá tartozó falvakkal együtt, bár Ásér és Issakár területén feküdt, mégis Manassé törzse birtokába került: Bétseán, Jibleám, Dór (a tengerparton), Éndór, Taanak és Meggidó. 12 Ezekből a városokból Manassé törzse nem tudta kiűzni az őshonos kánaániakat, akik ott maradtak. 13 Később az izráeliek megerősödtek, de mégsem űzték ki az őslakosokat, csak robotoló szolgáikká tették őket.

14 Amikor Józsué felosztotta a földet a törzsek között, József leszármazottjai — Efraim és Manassé törzsei — ezt mondták neki: „Miért csak egy részt adtál nekünk örökségül, holott mi sokan vagyunk? Az egész földből, amelyet az Örökkévaló a népének adott, a mi két törzsünknek csak egy részt adtál!”

15 Erre Józsué így felelt: „Ha valóban olyan sokan vagytok, hogy az Efraimnak adott dombvidék nem elég, akkor foglaljátok el a perizziek és a refáiak területeit is! Irtsátok ki az erdőket, vegyétek birtokba azt a vidéket, és telepedjetek le ott!”

16 Azok így válaszoltak: „A dombvidék valóban szűkös a számunkra. De azokban a völgyekben kánaáni törzsek laknak, akiknek megvasalt hadi szekereik is vannak! Ők laknak Bétseánban, meg a környező falvakban és a Jezréel-síkságon is.”

17-18 „Ti valóban nagy, erős és népes törzsek vagytok, és szükségetek van nagyobb területre. Legyen hát tiétek az egész dombvidék! Igaz, most még erdők borítják, de irtsatok ki magatoknak művelésre alkalmas területeket, és telepedjetek le ott! Igaz, most még a kánaániak laknak a völgyekben, de űzzétek ki őket onnan, akkor is, ha erősek, és harci szekereik is vannak!” — felelte Józsué József leszármazottjainak, Efraim és Manassé törzseinek.