Add parallel Print Page Options

23  Jaj a pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezõmnek juhait, azt mondja az Úr.

Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és ûztétek el õket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.

Juhaimnak maradékát pedig összegyûjtöm minden földrõl, a melyekre elûztem õket, és visszahozom õket az õ legelõikre, és szaporodnak és megsokasodnak.

És pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék õket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr.

Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.

Az õ idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az õ neve, a melylyel nevezik õt: Az Úr a mi igazságunk!

Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földébõl.

Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki haza vezérlette Izráel házának magvát az északi földrõl és mindama földekrõl, a melyekre kiûztem vala õket, és lakoznak az õ földjökön.

A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az õ szent igéjéért.

10 Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelõje kiszáradt, és az õ futásuk gonosz, és az õ hatalmasságuk hamis.

11 Mert mind a próféta, mind a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az õ gonoszságukat, azt mondja az Úr.

12 Azért az õ útjok olyan lesz, mint a sikamlós útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert veszedelmet hozok reájok, az õ büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr.

13 A Samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és elcsalták az én népemet, az Izráelt.

14 De a jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban járnak; sõt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az õ gonoszságából; olyanok elõttem mindnyájan, mint Sodoma, és a benne lakók, mint Gomora.

15 Azért ezt mondja a Seregek Ura a próféták felõl: Ímé, én ürmöt adok enniök és mérget adok inniok, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre.

16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, a kik néktek prófétálnak, elbolondítanak titeket: az õ szívöknek látását szólják, nem az Úr szájából valót.

17 Szüntelen ezt mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, a ki az õ szívének keménysége szerint jár; ezt mondák: Nem jõ ti reátok veszedelem!

18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az õ igéjét? Ki figyelmezett az õ igéjére és hallotta azt?

19 Ímé, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul.

20 Nem szünik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.

21 Nem küldöttem e prófétákat, de õk futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak.

22 Ha tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna õket az õ gonosz útaikról, és az õ cselekedetöknek gonoszságától.

23 Csak a közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is?

24 Vajjon elrejtõzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam õt? azt mondja az Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr.

25 Hallottam, a mit a próféták mondanak, a kik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam.

26 Meddig lesz ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, a kik az õ szívök csalárdságát prófétálják?

27 A kik el akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az õ álmaikkal, a melyeket egymásnak beszélnek, miképen az õ atyáik elfeledkeztek az én nevemrõl a Baálért?

28 A próféta, a ki álomlátó, beszéljen álmot; a kinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? azt mondja az Úr.

29 Nem olyan-é az én igém, mint a tûz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó põröly?

30 Azért ímé én a prófétákra [támadok,] azt mondja az Úr, a kik az én beszédeimet ellopják egyik a másikától.

31 Ímé, én a prófétákra [támadok,] azt mondja az Úr, a kik felemelik nyelvöket és azt mondják: [az Úr] mondja!

32 Ímé, én a [próféták]ra [támadok,] a kik hazug álmokat prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az õ hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem õket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr.

33 Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket, azt mondja az Úr.

34 A mely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát.

35 Kiki ezt mondja az õ barátjának és kiki az õ atyjafiának: Mit felel az Úr? és mit szólt az Úr?

36 És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az õ szava, ha elforgatjátok az élõ Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét.

37 Ezt mondjad a prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit szólt az Úr?

38 Hogyha az Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót mondottátok: ez az Úrnak terhe, jóllehet küldék ti hozzátok, a kik ezt mondják: Ne mondjátok: ez az Úrnak terhe;

39 Ezért ímé én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, [elvetem] az én orczám elõl.

40 És örökkévaló szégyent és örökkévaló gyalázatot hozok ti reátok, a mely felejthetetlen.

Prófécia a rossz és jó pásztorokról

23 „Jaj a pásztoroknak[a], akik pusztítják és szétszórják legelőm nyáját!” — mondja az Örökkévaló.

Ezért ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene a pásztoroknak, akiknek az én népemre gondot kellett volna viselniük: „Ti vagytok, akik szétszórtátok nyájamat! Ti kergettétek szét őket! Nem viseltetek gondot rájuk, de nekem majd gondom lesz rá, hogy számon kérjem rajtatok minden gonoszságotokat!” — mondja az Örökkévaló.

„Azután én magam fogom összegyűjteni nyájam maradékát mindazokból az országokból, ahová szétszórtam őket, és visszaviszem őket a saját legelőjükre. Akkor majd ismét megszaporodnak és megsokasodnak. Olyan pásztorokra bízom őket, akik valóban a gondjukat viselik majd. Juhaim nem fognak többé félni, sem rettegni, és egyetlen egy sem vész el közülük” — mondja az Örökkévaló.

Prófécia a Csemetéről

„Nézzétek! Eljön az idő,
    mikor felnövesztem Dávid családjából
    az Igazságos Csemetét,
aki királyként uralkodik,
    bölcsen cselekszik, helyesen ítél,
    igazságosan kormányozza országát.
Uralma alatt Júda népe biztonságban él,
    és Izráel népe békességben lakik.
Így hívják őt:
    »Igazságosságunk az Örökkévaló.«”[b]

Így szól az Örökkévaló: „Bizony, eljön az idő, amikor szavatokat már nem azzal fogjátok megerősíteni, hogy »Ez olyan biztos, mint ahogy él az Örökkévaló, aki kihozta Egyiptomból Izráel népét.« Helyette inkább ezt mondjátok: »Ez olyan biztos, mint ahogy él az Örökkévaló, aki kihozta, és hazavezette Izráel népét az északi földről és mindazokból az országokból, ahová szétszórta őket.« Azután pedig a saját földjükön fognak lakni.”

Fenyegető beszéd a hamis próféták ellen

Ez az üzenet a prófétáknak[c] szól:

Elkeseredtem a próféták miatt,
    még csontjaim is reszketnek.
Az Örökkévaló szent szava miatt
    olyanná lettem, mint a részeg,
    mint aki bortól mámoros.
10 Tele van az ország házasságtörőkkel,
    akik megcsalták az Örökkévalót,
hamisságban járnak,
    s hatalmukkal visszaélnek.
Az Örökkévaló átka alatt gyászol a föld,
    kiszáradtak a pusztai legelők.

11 „Még a papok és próféták is megromlottak,
    még házamban is gonosz tetteken kaptam őket!
    — mondja az Örökkévaló. —
12 Emiatt sorsuk olyan lesz,
    mint sötétbe vezető síkos lejtő:
elcsúsznak, elesnek, mind lehullanak,
    mikor veszedelmet hozok rájuk,
    büntetésük esztendejét!”
    — mondja az Örökkévaló.

13 „Samária prófétáiban is utálatos dolgot találtam:
    mert Baál által prófétáltak,
    és tévelygésbe vezették népemet, Izráelt.
14 Még szörnyűbb, hogy Jeruzsálem prófétái
    házasságtörők lettek,
bálványokat imádtak,
    hazugságban éltek.
Sőt, azokat bátorítják,
    akik gonoszságot művelnek,
    ezért nem akarja senki elhagyni bűneit.
Számomra mind olyanok lettek,
    mint Sodoma és Gomora lakói.”

15 Ezért azt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura ezekről a prófétákról:
„Megetetem őket ürömmel,
    megitatom méreggel,
mert Jeruzsálem prófétáitól
    terjedt szét az országban az istentelenség!”

16 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Ne figyeljetek arra,
    amit ezek a próféták mondanak,
mert csak becsapnak,
    és üres ígéretekkel hitegetnek titeket!
A saját szívük elképzeléseit prófétálják,
    nem az Örökkévaló szavát tolmácsolják.
17 Azoknak, akik megvetnek engem,
    ezt mondják: »Az Örökkévaló üzeni neked:
    ne félj, mert békességed lesz!«
Azokat pedig, akik makacsul a saját fejük után mennek,
    így bátorítják: »Ne féljetek,
    nem jön rátok veszedelem!«
18 Pedig közülük egy sem volt ott,
    amikor az Örökkévaló tanácsot tartott.[d]
Egyikük sem hallotta,
    nem értette meg a szavát.
Nem figyeltek az Örökkévaló beszédére,
    sem a hangját nem hallották!”

19 „Nézzétek! Az Örökkévaló izzó haragjának vihara kitör,
    mint fékezhetetlen forgószél,
    s az istentelen gonoszok fejére zúdul.
20 Nem csitul el az Örökkévaló haragja,
    amíg véghez nem viszi,
    be nem teljesíti szíve gondolatát.
Az utolsó napokban értitek meg ezt igazán!”

21 „Nem küldtem én ezeket a prófétákat,
    ők mégis siettek.
Nem szóltam hozzájuk,
    mégis prófétáltak.
22 Ha részt vettek volna tanácsomban,
    akkor szavamat hirdették volna népemnek,
visszatérítették volna őket hozzám
    istentelen életmódjukból,
    gonosz tetteikből.”

23 „Csak közelről vagyok Isten?
    — kérdezi az Örökkévaló. —
Bizony, a távolból is az vagyok!
24 Ugyan ki rejtőzhet el szemem elől?
    — kérdezi az Örökkévaló. —
Hiszen betöltöm az eget és a földet!”
    — mondja az Örökkévaló.

25 „Hallottam azokat a prófétákat, akik hazugságot prófétálnak a nevemben, és azt állítják, hogy üzenetet kaptak tőlem álmukban. 26 Meddig fogják még folytatni ezt? Meddig vezetik félre népemet hazugságokkal, amelyeket maguk találtak ki? 27 Azt gondolják, hogy ezekkel a hazug álmokkal, amelyeket egymásnak mesélnek, elfelejtetik népemmel az én nevemet? Azt remélik, hogy népem ugyanúgy elfelejtkezik majd rólam, mint ahogy őseik elfordultak tőlem, és Baálhoz pártoltak? 28 Mi köze a polyvának a tiszta búzához? Ugyanígy, amit ezek a próféták álmodnak, azt nem én üzentem nekik! Ha el akarják mesélni egymásnak, mit álmodtak, ám tegyék! De ha valakihez szólok, az hirdesse is a többieknek hűségesen, amit mondtam neki!

29 Vajon nem olyan az én szavam, mint a tűz — kérdezi az Örökkévaló —, vagy mint a sziklazúzó pöröly?[e]

30 Ezért a hamis próféták ellen fordulok — mondja az Örökkévaló —, akik egymástól lopják a szavaikat, de úgy hirdetik, mintha tőlem hallották volna. 31 Igen, ellenük megyek, mert úgy hirdetik a saját szavaikat, mintha az én beszédemet tolmácsolnák: »Ezt mondja az Örökkévaló…«. 32 Ellene megyek azoknak, akik hazug álmokat prófétálnak — mondja az Örökkévaló —, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és hamisságaikkal, holott én nem küldtem őket, és nem bíztam rájuk semmit. Bizony, nem használnak semmit népemnek” — mondja az Örökkévaló.

Ne emlegessétek az Örökkévaló terhét!

33 „Jeremiás, a próféták, papok, vagy az egyszerű emberek meg fogják kérdezni tőled: »Milyen terhet[f] rakott vállunkra az Örökkévaló?« Akkor ezt feleld nekik: »Nem én raktam rátok terhet, hanem ti vagytok az én terhemre! Bizony, ledoblak titeket a vállamról!« — ezt üzeni nektek az Örökkévaló.

34 Ha pedig ezentúl bárki — legyen az próféta, pap, vagy közember — még egyszer ki meri ejteni, hogy »Az Örökkévaló terhe…«, akkor súlyosan megbüntetem, egész családjával együtt!

35 Ehelyett azt kérdezzétek egymástól: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

36 Többé senki se emlegesse »az Örökkévaló terhét«, mert mindenkinek valóban »terhes« lesz az ő szava, ha kiforgatjátok és eltorzítjátok az Élő Isten beszédét, az Örökkévalónak, a Seregek Urának, Istenünknek szavait! 37 Ha meg akarjátok kérdezni a prófétát, ezt kérdezzétek tőle: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

38 Ha pedig nem engedelmeskedtek, és mégis emlegetitek »az Örökkévaló terhét«, noha megtiltottam, 39 akkor fölkaplak, és messzire hajítalak szemem elől titeket és a várost, amelyet őseiteknek és nektek adtam. 40 Rátok pedig örökké tartó szégyent és gyalázatot borítok, amely soha nem merül feledésbe.”

Footnotes

  1. Jeremiás 23:1 Az 1–2. versben a nyáj: Júda népe, a pásztorok pedig Júda és Jeruzsálem vezetői.
  2. Jeremiás 23:6 Igazságosságunk az Örökkévaló A héberben ez úgy hangzik, mint Cidkijjá király neve, de nem róla van szó, hanem a jövendő igazságos királyról.
  3. Jeremiás 23:9 prófétáknak Az eredeti szövegben csak ez a szó szerepel, de a következő versekből kiderül, hogy itt a hamis prófétákról van szó.
  4. Jeremiás 23:18 tanácsot tartott Isten mennyei tanácskozásáról van szó. Lásd 1Kir 22:19–23; Ézs 6:1–8; Jób 1–2.
  5. Jeremiás 23:29 pöröly Súlyos vaskalapács, amelyet a kőfejtésnél használnak.
  6. Jeremiás 23:33 terhet Szójáték: a „teher” szó azt is jelenti: „üzenet”, „prófécia”. Így a kérdés azt is jelenti: „Mit üzent nekünk az Örökkévaló?”