Add parallel Print Page Options

Jaj, bárcsak szememből patak eredne,
    bárcsak forrássá lehetne,
    hogy éjjel-nappal sirassam népem megöltjeit!
Bár mehetnék a pusztába,
    messze földre, utasok szállására,
hogy elhagynám népemet,
    mert mind házasságtörők,
    árulók gyülekezete!

„Nyelvük olyan, mint az íj,
    hazug szavaik, mint a nyílvesszők.
Elburjánzott a hazugság az országban,
    s a hűséget már nem ismerik!
Egyik gonoszság a másikat éri,
    de engem nem ismernek”
    — mondja az Örökkévaló.

„Mindenki óvakodjon a társától,
    még testvéretekben se bízzatok!
Mert a testvéred is csaló,
    minden társad rágalmazó.
Mind becsapják egymást,
    nincs egy sem, aki igazat mondana,
csak hazugságra tanítják nyelvüket,
    hamisságban fáradoznak.
Egyik gazság a másikat követi,
    egyik csalárdság jön a másik után,
rólam pedig tudni sem akarnak!
    — mondja az Örökkévaló. —

Ezért hát megolvasztom
    és megtisztítom őket, mint az ezüstöt.
Hiszen mi mást tehetnék népemmel?
    — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
Sebző nyíl a nyelvük,
    ajkuk folyton hamisságot beszél.
Szájuk »Békesség!«-et mond kedvesen,
    de szívük már csapdát készít testvérüknek.
Ne büntessem meg őket ezekért?
    Az ilyen népnek ne fizessek-e meg?”
    — kérdezi az Örökkévaló.

10 Siratom a hegyeket,
    gyászolom az elhagyott legelőket,
mert hallatszik többé a nyájak bégetése,
    nem jár arra senki,
még az égi madarak is elmenekültek,
    a mezei vadak is elfutottak!

11 Azt mondja az Örökkévaló:[a]
„Romhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
    sakálok tanyájává,
elpusztítom Júda városait,
    lakatlanná teszem!”

12 Hol van a bölcs, aki érti ezt? Kinek jelentette ki az Örökkévaló szája, hogy hirdesse a népnek? Miért pusztult el az ország? Miért lett kietlen sivatag, ahol sem ember, sem állat nem jár?

13 De hiszen megmondta az Örökkévaló: „Ez a nép elfordult tanításomtól és törvényemtől, amelyet eléjük állítottam, hogy azt kövessék. Nem hallgattak szavamra, s nem úgy éltek, ahogy meghagytam nekik, 14 hanem konokul a saját fejük után mentek, és bálványokat követtek, ahogy őseik tanították őket. 15 Ezért hát én is ürömmel etetem, és méreggel itatom őket — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene. — 16 Szétszórom őket a nemzetek közé, akiket sem ők, sem őseik nem ismertek. De még ott is fegyvert küldök utánuk, hogy öldösse őket, amíg el nem pusztulnak.”

17 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
    „Figyeljetek rám!
Hívjátok a siratóasszonyokat,
    akik gyakorlottak ebben,
    küldjetek értük, jöjjenek hamar!”
18 Jaj, sirassatok minket!
    Fogjatok hozzá, jajgassatok,
áradjanak a könnyek,
    hogy veletek sírjunk mi is!

19 Már hallatszik a siratóének a Sionról:
    „Jaj nekünk! Hogy elpusztultunk!
    Milyen nagy szégyen ért minket!
Házainkat lerombolták ellenségeink,
    s el kell hagynunk földünket!”

20 Asszonyok, halljátok meg, mit mond az Örökkévaló!
    Hallgassatok szavára,
tanítsátok meg leányaitokat a siratásra,
    szomszédjaitokat a siratóénekre:
21 „Jaj, ablakainkra szállt a halál,
    s bejött házainkba,
hogy kipusztítsa gyermekeinket az utcákról,
    kiirtsa a fiatalokat a terekről!”

22 „Szólj! — mondta nekem az Örökkévaló. —
Úgy hevernek majd szerteszét a hullák,
    mint ganéj a mezőn,
    mint levágott búza az aratók után,
    de nem lesz, aki összegyűjtse őket!”

Azzal dicsekedjen, hogy ismer engem!

23 Azt mondja az Örökkévaló:
„Ne dicsekedjen bölcsességével a bölcs,
    se erejével az erős,
    se gazdagságával a gazdag!
24 Ha dicsekedni akar,
    hát azzal dicsekedjen,
    hogy igazán ismer engem,
tudja, hogy én vagyok az Örökkévaló,
    aki hűséges szeretettel, igaz ítélettel,
    igazságosan kormányozom a föld lakóit,
mert ezekben telik kedvem”
    — mondja az Örökkévaló.

25 „Bizony, eljön az idő, amikor megbüntetem mindazokat, akik ugyan körülmetélik testüket, valójában mégis körülmetéletlenek: 26 Egyiptom népét, Júda, Edom, Ammon és Moáb népét, meg azokat a pusztában élő törzseket, akik a hajukat lenyírják. Megbüntetem őket, mert mindezek a nemzetek körülmetéletlenek; Izráel egész népe pedig körülmetéletlen szívű!”[b]

Footnotes

  1. Jeremiás 9:11 Azt mondja az Örökkévaló Ez nincs benne az eredeti szövegben, de nyilvánvaló, hogy a következő mondatot nem Jeremiás mondja, hanem az Örökkévaló.
  2. Jeremiás 9:26 körülmetéletlen szívű Hasonlat, melynek jelentése: az igazi körülmetélésnek a szívben kell történnie. Lásd a szójegyzékben: „Körülmetélés”.