Lukács 17
Hungarian New Translation
Botránkozás és botránkoztatás(A)
17 Azután így szólt tanítványaihoz: "Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek.
2 Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül.
A megbocsátás(B)
3 Vigyázzatok magatokra! Ha vétkezik ellened atyádfia, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki.
4 És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam - bocsáss meg neki."
A mustármagnyi hit(C)
5 Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!"
6 Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek."
A szolga jutalma
7 "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!
8 Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!?
9 Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?
10 Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."
Tíz leprás meggyógyítása
11 Amikor útban volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.
12 Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,
13 és kiáltozva kérték: "Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!"
14 Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: "Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak." És amíg odaértek, megtisztultak.
15 Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.
16 Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.
17 Jézus ekkor így szólt: "Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?
18 Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?"
19 És ezt mondta az Úr: "Kelj fel, menj el, hited megtartott téged."
Isten országa és az Emberfia eljövetele(D)
20 Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá.
21 Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!"
22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlen egyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.
23 Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van, ne menjetek oda, és ne fussatok utána!
24 Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.
25 Előbb azonban még sokat kell neki szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.
26 És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is:
27 ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.
28 Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek;
29 de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.
30 Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
31 Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.
34 Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.
35 Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. (
36 Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.)"
37 Azok pedig ezt kérdezték tőle: "Hol, Uram?" Ő pedig így felelt: "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is."
Lukács 17
Hungarian Károli
17 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Õrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg õt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestõl, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezõrõl megjõ: Jer elõ, ülj asztalhoz?
8 Sõt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 És lõn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy õ Samariának és Galileának közepette méne által.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 És mikor õket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lõn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 Egy pedig õ közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsõítvén az Istent nagy szóval;
16 És arczczal leborula az õ lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsõséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jõ el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jõ el.
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljõ az idõ, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az õ napján.
25 De elõbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtõl.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tûz és kénkõ esett az égbõl, és mindenkit elvesztett:
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 Az nap, a ki a háztetõn lesz, és az õ holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezõn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Valaki igyekezik az õ életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Két asszony õröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Õ pedig monda nékik: a hol a test, oda gyûlnek a saskeselyûk.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society