Márk 6
Hungarian Károli
6 És kiméne onnét, és méne az õ hazájába, és követék õt az õ tanítványai.
2 És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik õt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
3 Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az õ nõtestvérei is? És megbotránkoznak vala õ benne.
4 Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
5 Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
6 És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
7 Majd magához szólítá a tizenkettõt, és kezdé õket kiküldeni kettõnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
8 És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
10 És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
11 A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul õ ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tûrhetõbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
12 Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
13 És sok ördögöt ûznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
14 És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lõn az õ neve) és monda: Keresztelõ János támadt fel a halálból és azért mûködnek benne ez erõk.
15 Némelyek azt mondják vala, hogy Illés õ; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; õ támadt fel a halálból.
17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az õ testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
18 Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
19 Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala õt ölni; de nem teheté.
20 Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén õt, és oltalmazá õt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala õt.
21 De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea elõkelõ embereinek lakomát ad vala,
22 És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tõlem, a mit akarsz, és megadom néked.
23 És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tõlem, megadom néked, még ha országom felét is.
24 Az pedig kimenvén, monda az õ anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelõ János fejét.
25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré õt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelõ János fejét egy tálban.
26 A király pedig noha igen megszomorodék, eskûje és a vendégek miatt nem akará õt elutasítani.
27 És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
28 Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és elõhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
29 A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
30 És az apostolok összegyûlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
31 Õ pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelõk, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
32 És elmenének hajón egy puszta helyre csupán õ magok.
33 A sokaság pedig meglátá õket, a mint mennek vala, és sokan megismerék õt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelõzék õket, és hozzá gyülekezének.
34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná õket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé õket sokra tanítani.
35 Mikor pedig immár nagy idõ vala, hozzámenvén az õ tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idõ van:
36 Bocsásd el õket, hogy elmenvén a körülfekvõ majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
37 Õ pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
38 Õ pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
39 És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
41 Õ pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
42 Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
43 És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
44 A kik pedig a kenyerekbõl ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
45 És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át elõre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg õ a sokaságot elbocsátja.
46 Minekutána pedig elbocsátotta õket, fölméne a hegyre imádkozni.
47 És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, õ pedig egymaga a szárazon.
48 És látá õket, a mint veszõdnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
49 Azok pedig látván õt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
50 Mert mindnyájan látják vala õt és megrémülének. De õ azonnal megszólítá õket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; õk pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
52 Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
53 És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék õt,
55 És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy õ ott van.
56 És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala õt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
Márk 6
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jézus Názáretben(A)
6 Jézus ezután a tanítványaival együtt a saját városába ment. 2 Amikor elérkezett a szombat ünnepe, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallották, és nagyon elcsodálkoztak rajta: „Hol tanulta ezeket? Miféle bölcsesség ez? Hogyan képes ilyen csodákat tenni? 3 Hiszen ez csak egy ácsmester, a Mária fia! Nem ő a Jakab, József, Júdás és Simon testvére?! A húgai is itt élnek köztünk!” Ezért elutasították és elfordultak tőle.
4 Jézus ezt mondta nekik: „A prófétát mindenhol tisztelik, csak éppen a saját városában, a rokonai között, és a családjában nem.” 5 Nem is tudott ott csodát tenni, csupán néhány betegre tette rá a kezét, így gyógyította meg őket. 6 Nagyon elcsodálkozott azon, hogy a város lakói ennyire hitetlenek.
Ezután végigjárta a környék falvait, és azokban tanított.
A tizenkét apostol kiküldése(B)
7 Ezután Jézus magához hívta tizenkét tanítványát, és kettesével kiküldte őket. Hatalmat adott nekik a gonosz szellemek fölött. 8 Meghagyta, hogy a vándorbot kivételével semmit se vigyenek magukkal az útra: se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben. 9 Csak azt a sarut és ruhát viseljék, ami rajtuk van, és ne vigyenek tartalékot semmiből. 10 Ezt mondta nekik: „Ha bementek egy házba, maradjatok ott, amíg el nem hagyjátok a várost! 11 Ha valahol nem fogadnak szívesen, vagy nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan, és még a port is verjétek le a lábatokról![a] Ez bizonyíték lesz majd ellenük.”
12 A tanítványok ezután elindultak, és amerre mentek, mindenkinek hirdették, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és egész életüket. 13 Sok gonosz szellemet kiűztek az emberekből, sok beteget pedig megkentek olajjal, és meggyógyították őket.
Kinek tartották az emberek Jézust(C)
14 Jézus híre mindenfelé elterjedt, és Heródes király is hallott róla, hogy sokan így vélekednek: „Ez nem lehet más, mint Bemerítő János, aki feltámadt a halálból. Ezért tud ilyen nagy csodákat tenni.”
15 Mások viszont azt mondták: „Ez az ember Illés.”
Voltak, akik úgy vélekedtek: „Ez az ember próféta. Olyan, mint a régi nagy próféták voltak.”
16 Heródes maga ezt gondolta: „Biztosan Bemerítő János támadt fel a halálból, akit én lefejeztettem.”
Bemerítő János halála
17 Korábban ugyanis Heródes adott parancsot arra, hogy Bemerítő Jánost fogják el, és zárják börtönbe. Heródiás kedvéért tette ezt, aki korábban Heródes testvérének, Fülöpnek volt a felesége. Heródes feleségül vette Heródiást, 18 annak ellenére, hogy János figyelmeztette: „A Törvény szerint nem szabad együtt élned a testvéred feleségével.” 19 Emiatt Heródiás gyűlölte Jánost, és meg akarta öletni, de nem talált rá módot. 20 Heródes ugyanis tisztelte Bemerítő Jánost, és félt tőle, mert tudta, hogy igaz és szent ember, ezért megvédte. Igaz, gyakran zavarba jött attól, amit János mondott, mégis szívesen hallgatta őt.
21 Egyszer eljött az alkalmas idő Heródiás számára. Heródes a születésnapján lakomára hívta a főembereit, a hadsereg vezetőit és Galilea előkelőit. 22 Az ünnepségen Heródiás lánya táncolt a vendégek előtt. Ez annyira tetszett mindenkinek, hogy Heródes azt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, megjutalmazlak vele!” 23 Meg is esküdött neki: „Bármit kérsz, neked adom, akár a királyságom felét is!”
24 A lány kiment, és az anyját kérdezte: „Mit kérjek?” Heródiás ezt válaszolta: „Bemerítő János fejét!”
25 A lány sietve visszatért a királyhoz, és így felelt: „Az a kívánságom, hogy most azonnal add nekem Bemerítő János fejét egy tálon!”
26 A király nagyon elszomorodott, de mivel megesküdött, hogy teljesíti a lány kérését, és mivel ezt a vendégek is hallották, nem akarta visszautasítani. 27 Nyomban elküldte a hóhért, hogy hozza el János fejét. Az el is ment, és lefejezte Jánost a börtönben. 28 Egy tálon behozta János fejét, és átadta a lánynak, ő meg az anyjához vitte. 29 Amikor János tanítványai ezt megtudták, elvitték János holttestét, és egy sziklasírba temették.
Jézus enni ad több, mint ötezer embernek(D)
30 Ezután visszatértek Jézushoz az apostolok, és beszámoltak mindenről, amit tettek és tanítottak. 31 Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek velem egy csendes helyre, de csak ti magatok, és pihenjetek egy kicsit!” Ugyanis akkora volt a tömeg és a jövés-menés, hogy még enni sem maradt idejük.
32 Így tehát Jézus és a tanítványai beszálltak egy bárkába, és elvonultak egy csendes helyre. 33 Azonban sokan észrevették, hogy elindultak, és felismerték őket. A környező városokból nagyon sokan összegyűltek, és a tó partján oda futottak, ahová Jézus akart menni. Így az emberek előbb értek oda, mint ők. 34 Amikor Jézus partra szállt, látta az összegyűlt sokaságot, és megsajnálta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli nyáj. Tanítani kezdte őket sok mindenre.
35 Mikor már későre járt az idő, a tanítványai Jézushoz fordultak, és azt javasolták: „Lakatlan hely ez a vidék, és már későre jár. 36 Küldd el a népet, hogy a környező tanyákon és falvakban valami ennivalót vegyenek maguknak!”
37 De Jézus így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!”
„Úgy gondolod, hogy mi menjünk el, és vegyünk nekik kétszáz ezüstpénzért kenyeret, és azt adjuk nekik?” — kérdezték.
38 „Most hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” — mondta Jézus.
Miután mindent összeszámoltak, így feleltek: „Öt kenyerünk van, és két halunk.”
39 Akkor mondta nekik, hogy ültessék le az embereket a fűbe, csoportonként. 40 Le is telepedtek ötvenes vagy százas csoportokban. 41 Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, felnézett az égre, és hálát adott Istennek. Azután tört a kenyerekből, és a tanítványainak adta, hogy osszák szét az emberek között. Ugyanígy szétosztotta a két halat is. 42 Mindannyian ettek, és jól is laktak. 43 Végül összeszedték a maradékot: 12 kosarat töltöttek meg a kenyérdarabokkal, és ezen felül még a halakból is maradt. 44 A sokaságban, amely így jóllakott, körülbelül 5 000 férfi volt.
Jézus a vízen jár(E)
45 Jézus ezután utasította a tanítványait, hogy azonnal szálljanak be bárkába, és evezzenek át a túlsó partra, Betsaidába, amíg ő elbocsájtja az embereket. 46 Miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.
47 Eljött az este, és a bárka még valahol a tó közepénél tartott, Jézus pedig egyedül volt a parton. 48 Látta, hogy a tanítványai küszködnek az evezéssel, mert a szél szembe fújt velük. Hajnalban, valamikor három és hat óra között, a tó vizén járva hozzájuk ment, de úgy tett, mintha el akarna haladni mellettük. 49 Amikor a tanítványok meglátták Jézust, amint a vízen járt, azt hitték, hogy kísértetet látnak, és ijedtükben kiáltozni kezdtek. 50 Mindannyian látták, és nagyon megrémültek, de ő azonnal megszólította őket: „Nyugodjatok meg! Én vagyok az, ne féljetek!” 51 Belépett hozzájuk a bárkába, s ekkor a szél azonnal elállt. Ezen a tanítványok nagyon megdöbbenek. 52 Még mindig nem okultak a kenyerek megszaporításán sem, és kemény volt a szívük.
Betegeket gyógyít Genezáretben(F)
53 Miután átkeltek a tavon, Genezáretben kötöttek ki. 54 Amint kiszálltak a bárkából, az emberek azonnal felismerték Jézust. 55 Amikor ugyanis meghallották, hogy valahol megjelent, mindenhonnan odasiettek, hogy hozzá vigyék a hordágyakon fekvő betegeket. 56 Bárhová is ment — falvakba, városokba vagy tanyákra — az emberek kitették betegeiket a piactérre, és könyörögtek neki, hogy legalább a ruhája szélét érinthessék. Akik pedig megérintették őt, meg is gyógyultak.
Footnotes
- Márk 6:11 még… lábatokról Így fejezik ki, hogy megszakítanak velük minden kapcsolatot.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center