Máté 16

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

A vallási vezetők próbára akarják tenni Jézust^(A)

16 Farizeusok és a szadduceusok jöttek Jézushoz, hogy próbára tegyék. Arra kérték, hogy tegyen valami csodát, mutasson nekik mennyei jelt bizonyítékul Istentől.

² Ő azonban így válaszolt nekik: „Napnyugta idején felnéztek az égre, és azt mondjátok: »Holnap szép idő lesz, mert vörös az ég alja.« ³ Korán reggel felnéztek az égre, és azt mondjátok: »Ma vihar lesz, mert az ég vörös és felhős.« Mikor látjátok az égbolt képét, megértitek milyen idő következik, igaz? Akkor a mostani idők jeleit miért nem értitek meg? ⁴ Ez a gonosz és hűtlen nemzedék mindenáron valamilyen csodás jelt akar látni Istentől származó bizonyítékul. De nem fognak semmilyen csodát látni, csupán azt, amely Jónás^[a] prófétával történt!” Ezzel otthagyta őket, és továbbment.

Óvakodjatok a farizeusok kovászától!^(B)

⁵ A tanítványok áteveztek a tó túlsó partjára, de elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. ⁶ Jézus ezt mondta nekik: „Legyetek óvatosak: tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”

⁷ Ők meg így tanakodtak egymás között: „Biztosan azért mondta ezt, mert elfelejtettünk kenyeret hozni.”

⁸ Jézus tudta, miről beszélnek, és ezt mondta: „Miért tanakodtok azon, hogy nincs nálatok kenyér? ⁹ Még mindig nem értitek?! Nem emlékeztek az ötezer emberre, az öt kenyérre, és hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? ¹⁰ Vagy a négyezerre, a hét kenyérre, és a maradékokkal teli kosarakra? ¹¹ Hát nem értitek, hogy nem kenyérről beszéltem? Azt mondtam, hogy legyetek óvatosak, és tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”

¹² Ekkor értették meg a tanítványok, hogy miről beszélt. Nem arról, hogy óvakodjanak a kovásztól, amely a kenyeret megkeleszti, hanem hogy a farizeusok és szadduceusok tanításaitól tartsák távol magukat.

Te vagy a Messiás, az élő Isten Fia!^(C)

¹³ Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékén járt, megkérdezte tanítványaitól: „Mit mondanak az emberek rólam, kicsoda az Emberfia?”

¹⁴ „Egyesek azt mondják, hogy te vagy Bemerítő János, mások Illésnek, vagy Jeremiásnak, vagy a régi próféták közül az egyiknek tartanak” — válaszolták.

¹⁵ „Hát ti mit mondtok rólam, ki vagyok én?” — kérdezte tovább.

¹⁶ Simon Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás, az élő Isten Fia.”

¹⁷ Jézus ezt felelte: „Milyen áldott és boldog vagy Simon, Jóna fia, mert ezt nem magadtól mondtad, hanem Mennyei Atyám jelentette ki neked. ¹⁸ Én pedig azt mondom, hogy te Péter vagy. Erre a sziklára fogom felépíteni az eklézsiámat, és a halál erői^[b] sem lesznek képesek azt legyőzni. ¹⁹ Neked fogom adni Isten Királyságának a kulcsait, és amit megkötsz a földön, az meg lesz kötve a Mennyben, viszont amit feloldasz a földön, az fel lesz oldva a Mennyben.” ²⁰ Ezután szigorúan megparancsolta a tanítványoknak, hogy senkinek se mondják el, hogy ő a Messiás.

Jézus előre jelzi a halálát és feltámadását^(D)

²¹ Ettől kezdve beszélt Jézus a tanítványainak arról, hogy fel kell mennie Jeruzsálembe, s ott a nép vezetői, a főpapok és a törvénytanítók miatt sokat kell majd szenvednie. Végül megölik, de három nappal később fel fog támadni.

²² Ekkor Péter félrehívta Jézust, szemrehányást tett neki, és helyre akarta igazítani: „Isten mentsen meg téged attól, Uram, hogy ez bekövetkezzen! Ilyesmi semmiképpen sem történhet meg veled!”

²³ De Jézus hátat fordított Péternek, és ezt mondta: „Takarodj a szemem elől^[c], Sátán! El akarsz gáncsolni, mivel nem úgy gondolkodsz, mint Isten, hanem úgy, mint az emberek!”

²⁴ Ezután a tanítványaihoz fordult: „Aki engem akar követni, az tagadja meg magát, vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. ²⁵ Aki megpróbálja magát megmenteni, az el fog veszni. Aki viszont értem feladja önmagát, az fogja igazán megtalálni az életét. ²⁶ Mit ér, ha az ember mindent megnyer, amit csak a világ adhat, de a lelkét elveszti? Milyen váltságdíjat adhatna a lelkéért cserébe? ²⁷ Bizony, az Emberfia eljön Atyja dicsőségében, és angyalai kiséretével, s akkor majd mindenkinek megadja, amit a tettei szerint megérdemel.

²⁸ Igazán mondom nektek: vannak köztetek, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön királyi dicsőségében.”