Add parallel Print Page Options

15 Aki szelíden válaszol, lecsendesíti a haragot,
    a sértő, kemény beszéd pedig felszítja.
A bölcsek beszéde vonzóvá teszi a tudást,
    az öntelt ostobákból pedig csak úgy dől a butaság.
Az Örökkévaló szemei mindent figyelemmel kísérnek,
    a jókat és gonoszokat egyaránt szemmel tartja ő!
A szelíd és kedves szó olyan, mint az élet fája,
    de a hamis beszéd összetöri az ember szellemét.
Az ostoba visszautasítja apja figyelmeztetését,
    aki pedig elfogadja, értelmessé válik.
Az igaz ember házában nagy kincs van,
    de amit a gonosz megszerez, abból csak baj lesz.
A bölcs beszéde tudást terjeszt,
    de az öntelt ostobáknak a gondolkozása is zavaros.
Az Örökkévaló utálja, amit a gonoszok áldoznak neki,
    de az igazak imádságának örül.
A gonoszok életmódját utálja az Örökkévaló,
    de szereti azokat, akik igazságosan akarnak élni.
10 Súlyos fenyítést kap, aki letér az Örökkévaló útjáról,
    aki pedig nem fogadja el a fenyítést: meghal.
11 Az Örökkévaló előtt nyitott könyv a halál országa
    és a nagy mélység is,
    mennyivel inkább az emberek szíve!
12 Az ostoba csúfolódó utálja azt, aki figyelmezteti,
    és nem kér a bölcsek tanácsából.
13 Amikor tele van a szíved örömmel,
    még az arcod is ragyog,
    szíved fájdalma pedig összetöri szellemedet.
14 Az értelmes szívű keresi a tudást,
    a magabiztos ostobák pedig bolondságokon rágódnak.
15 A nyomorultak számára minden nap nehéz,
    de a vidám szívűnek minden napja ünnep.
16 Jobb szerényen élni, de félni és tisztelni az Örökkévalót,
    mint nagy gazdagság miatt örökké gondokkal küszködni.
17 Többet ér egy tányér egyszerű étel,
    ha szeretettel teszik eléd,
mint a dúsan terített asztal,
    ha gyűlölködve ülik körül.
18 A hirtelen haragú felszítja,
    a türelmes pedig lecsendesíti a veszekedést.
19 A lusta élete olyan, mint a tövisekkel benőtt ösvény,
    az igazságosé pedig, mint a sima országút.
20 A bölcs fiú örömet szerez apjának,
    az öntelt ostoba pedig szégyent hoz anyjára.
21 Az értelmetlen örül, ha valami ostobaságot tehet,
    az értelmes pedig egyenes úton jár.
22 Bölcs tanács nélkül meghiúsul a terved,
    ha pedig hallgatsz a bölcsek tanácsára, megvalósul.
23 Örömet szerez, ha meg tudsz felelni valakinek,
    még inkább, ha ezt jó pillanatban teszed!
24 A bölcs ember útja felfelé vezet, az életre,
    egyre távolabb a halottak országától, amely a mélyben van.
25 Az Örökkévaló összedönti a büszkék házát,
    de megvédi az özvegyek birtokát.
26 A gonosz gondolatokat gyűlöli az Örökkévaló,
    de a kedves szavakat szereti.
27 Aki csalással szerzett vagyon után sóvárog,
    saját családját teszi tönkre,
    aki pedig gyűlöli a megvesztegetést, élni fog.
28 Az igazságos megválogatja szavait,
    de az istentelenek szájából árad a gonoszság.
29 Az Örökkévaló távol van az istentelenektől,
    de az igazak imádságára válaszol.
30 Az örömtől ragyogó szemek másokat is felvidítanak,
    s a jó hír szinte megeleveníti testedet.
31 Aki hallgat a figyelmeztetésre, amely az életre vezet,
    az a bölcsek között fog lakni.
32 Aki elutasítja a figyelmeztetést, a saját életét gyűlöli,
    aki viszont megfogadja, értelmes lesz.
33 Az Örökkévaló tisztelete és félelme bölcsességre tanít,
    és a megtiszteltetést az alázatosság készíti elő.

15  Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

10 Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.

11 A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

12 Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.

13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]

16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.

18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.

19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.

23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!

24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.

26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

27 Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.

28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

29 Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.

31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.