Add parallel Print Page Options

A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál

15 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.

A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.

Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.

A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.

A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.

Az igaz házában nagy kincs van, a bűnös jövedelme pedig széthull.

A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.

A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.

Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.

10 Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.

11 A halálnak és elmúlásnak helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!

12 Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.

13 Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.

14 Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.

15 A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.

16 Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.

17 Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.

18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.

19 A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.

20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.

21 A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.

22 Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.

23 Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!

24 Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.

25 A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.

26 Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.

27 Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.

28 Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.

29 Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja.

30 A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.

31 Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.

32 Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.

33 Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

15  Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

10 Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.

11 A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

12 Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.

13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]

16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.

18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.

19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.

23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!

24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.

26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

27 Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.

28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

29 Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.

31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.