Add parallel Print Page Options

Az Úr szereti a benne bízókat

16 Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.

Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.

Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.

Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen!

Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.

Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.

Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.

10 Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.

11 Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.

12 Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.

13 A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.

14 A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.

15 A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.

16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!

17 A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.

18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.

19 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.

20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.

21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.

22 Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.

23 A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.

24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.

25 Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.

26 A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.

27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.

28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.

29 Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.

30 Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.

31 Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.

32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.

33 Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.

16  Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.

10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.

11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.

12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.

13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]

14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.

16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.

18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.

19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.

24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.

26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.

27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;

28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.

30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.