Add parallel Print Page Options

A bölcs és az ostoba magatartás eredménye

10 Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.

A bölcs ember gondolatai a jóra, az ostoba gondolatai a rosszra irányulnak.

Akármerre jár is az ostoba, fogyatékos az esze, mégis mindenkiről azt gondolja, hogy az az ostoba.

Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg!

Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt, amely a hatalmasok tévedéséből következik:

az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az érdemesek pedig alacsony sorsra jutnak.

Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket gyalog járni, mintha rabszolgák volnának.

Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a kőkerítést, azt megmarja a kígyó.

Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat, veszedelemben forog.

10 Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos!

11 Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya.

12 A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát pedig saját szája teszi tönkre.

13 Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság.

14 Az ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná megmondani, hogy mit hoz a jövő?

15 Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a városba sem tud bemenni.

16 Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel lakomáznak!

17 Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve!

18 Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető.

19 Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az életet a bor, de pénz kell mindehhez!

20 Még gondolatodban se átkozd a királyt, és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!

10  Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bûnöket lecsendesít.

Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtõl származik.

[Hogy] a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony [sors]ban ülnek.

Láttam, hogy a szolgák lovakon [ültek;] a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.

A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepût elhányja, megmarja azt a kígyó.

A ki a köveket helyökbõl kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.

Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig [minden dolognak] eligazítására nagy elõmenetel.

Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.

A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik õt.

10 Az õ szája beszédinek kezdete bolondság, és az õ szája [beszédinek] vége gonosz balgatagság.

11 És a bolond szaporítja a szót, [pedig] nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?

12 A bolondnak munkája elfárasztja õt, mert a városba sem tud menni.

13 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.

14 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a [testnek] erejéért és nem az italért.

15 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.

16 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élõket: és a pénz szerzi meg mindezeket.

17 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.