Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. Mélyhangú húros hangszerekre. Dávid zsoltára.

12 Ments meg, Örökkévaló!
    Elfogytak az istenfélők!
Kiveszett a hűség,
    eltűntek a földről a hűségesek!
Értelmetlen és hazug dolgokat beszélnek,
    képmutatón hízelegnek egymásnak.
Irtsd ki, Örökkévaló, a hízelgő szájakat,
    vágd ki a nagyotmondó nyelveket!
Akik ezt mondják: „Beszédünk naggyá tesz minket,
    nyelvünkkel uralkodunk,
    ugyan ki lehetne úrrá felettünk?!”

De az Örökkévaló így felel: „Most már felkelek!
    A nyomorultak segélykiáltására felelek,
megmentem a szegényeket,
    megszabadítom azokat, akik arra várnak!”

Az Örökkévaló beszéde igaz és tiszta,
    mint a föld-kohóban hétszer olvasztott,
    megtisztított ezüst.

Örökkévaló, védj meg bennünket,
    e gonosz nemzedéktől ments meg,
még ha körül is vesznek mindenfelől,
    és magasra emelkednek a hitvány emberek!

12  Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.

Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.

Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.

Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké.

Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.