Add parallel Print Page Options

Imádság veszélyben

Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült.

Uram, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám!

Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.)

De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem.

Hangosan kiáltok az Úrhoz, és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.)

Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az Úr támogat engem.

Nem félek a sok ezernyi néptől, amely körülvett engem.

Állj mellém, Uram, szabadíts meg, Istenem! Hiszen te vered arcul minden ellenségemet, kitördeled a bűnösök fogait!

Az Úrtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden! (Szela.)

Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor.

Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!

Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.

De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.

Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.

Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.

Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.

Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela.