² Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

³ Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

⁴ Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

⁵ Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

⁶ Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

⁷ Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

⁸ És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

⁹ Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

¹⁰ Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

¹¹ Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

¹² Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

¹³ Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

¹⁴ Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

¹⁵ És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

¹⁶ Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

¹⁷ Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

¹⁸ Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

¹⁹ Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

²⁰ Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.