Add parallel Print Page Options

Könyörgés megújulásért

80 A karmesternek: A "Liliomok" kezdetű ének dallamára. Intelem, Ászáf zsoltára.

Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva

Efraimnak, Benjáminnak és Manassénak! Mutasd meg hatalmadat, jöjj segítségünkre!

Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

URam, Seregek Istene, meddig füstölög haragod néped imádsága ellenére?

Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket.

Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédaink, ellenségeink pedig gúnyolnak minket.

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból. Népeket űztél el, ezt meg elültetted.

10 Helyét elegyengetted, gyökeret vert, és ellepte a földet.

11 Árnyéka hegyeket borított be, vesszői vetekednek a hatalmas cédrusokkal.

12 Indáit a tengerig növesztette, hajtásait a Folyamig.

13 Miért romboltad le kerítéseit, hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?!

14 Lerágja az erdei vadkan, és lelegeli a mezei vad.

15 Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg, és gondozd ezt a szőlőt!

16 Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak neveltél!

17 Pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták!

18 Legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél!

19 És mi nem pártolunk el tőled. Tarts életben bennünket, és mi segítségül hívjuk nevedet.

20 URam, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

80  Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.

Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!

Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!

Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.

Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?

Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.

Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.

Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!

Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.

10 Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.

11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.

12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.

13 Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?

14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.

15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!

16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!

17 Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.

18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,

19 Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.

20 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!