Zsoltárok 137

Hungarian New Translation

A babiloni foglyok panasza

137 Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.

² Az ott levő fűzfákra akasztottuk hárfáinkat.

³ Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!

⁴ Hogyan énekelhetnénk éneket az ÚRról idegen földön?

⁵ Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem!

⁶ Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!

⁷ Emlékezz, URam, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig!

⁸ Babilon pusztulásra méltó népe! Boldog lesz, aki megfizet neked azért, amit velünk elkövettél.

⁹ Boldog lesz, aki megragadja, és a sziklához csapja csecsemőidet!